...hoztam is ajándékot, meg nem is...szabad is, meg nem is...


A világ egyre nagyobb részén hódít az orvosi célokra felhasznált kender. Magyarország ebben is kivétel.

A világban főleg rekreációs célból fogyasztott, többnyire szívott kannabisznövény számos olyan vegyületet tartalmaz, amelyekről immár nemcsak a népi tapasztalatok, de a szigorú klinikai vizsgálatok is bizonyítják, hogy orvosi jelentőségük van, illetve lehet. A fájdalmak és más betegségtünetek enyhülése valószínűleg nem kis részben épp azoknak a vegyületeknek köszönhető, amelyeknek a pszichoaktív hatás is.

A kenderfélék (Cannabis család) számos fajtája bír jelentőséggel az emberi fogyasztás szempontjából: akad, amelyikből ruhát, zsákot és kötelet készítenek, mások termős virágzatát pedig élvezeti okokból fogyasztják, jórészt illegálisan. A kendernövényt (Cannabis sativa) az idők során más-más irányba nemesítették – durván fogalmazva az egyik irányban a pszichoaktív hatóanyagok koncentrációját fokozták, a másik irányban a rosttartalmat. Mindkét kenderfélében megvannak ugyanazok a hatóanyagok, ám a rostkenderben az egyik fontos vegyület, a kannabidiol (CBD) koncentrációja jelentősen felülmúlja a pszichoaktív hatásért felelős tetrahidrokannabinolét (THC). Márpedig a THC/CBD arány orvosi szempontból is kulcsfontosságú, mivel valószínűleg ez biztosítja azt a szinergikus koktélt, ami megfelelő használat esetén olyan betegségeket és tüneteket is képes gyógyítani, amelyekre más gyógyír nem is áll rendelkezésre.

Ki a skatulyából

A kender, pontosabban a pszichoaktív komponensekben gazdag kannabisz gyógyhatásairól több évezredes tapasztalatok számolnak be: népi és hivatásos gyógyítók egyaránt kiterjedten használták a növényt, és megvolt a helye a magyar népi gyógyászatban is. A professzionális gyógyításban azonban sokáig nem foglalhatta el a helyét, és manapság is erős ellenérzések és gyanakvás kísérik a terjedését, aminek két jó oka is van. A kendert mindenekelőtt illegális drogként tartják számon, márpedig ebből a skatulyából nehéz szabadulni. Az sem segítette az elfogadását, hogy karrierje fordítva alakult, mint a nála sokkal addiktívabb, tudatmódosító opiátoké – azok ugyanis előbb voltak patikaszerek (mint például a köhögéscsillapítónak kifejlesztett heroin), s csak utána szabadultak rájuk a szerhasználók.

De van egy másik szempont is, amely gátolta a kiterjedtebb használatot: a modern, bizonyítékalapú biomedicina, pláne a gyógyszer-engedélyezési rendszer csak olyan patikaszerek használatát hagyja jóvá, amelyek hatásossága és kockázatmentessége klinikai tesztek sorozatán keresztül igazolódott. A kannabisz esetében már évek óta folynak klinikai tesztek, amelyek éppen ezt célozzák: az eredmények sok tekintetben biztatóak, de még rengeteg munka vár a kutatókra. Egy olyan szert kell tesztelniük, amely nem steril tablettába préselt hatóanyagot tartalmaz, s amelynek így az „elkészítését” nehéz sztenderdizálni, s a kellő tisztaságot biztosítani.

Az sem teszi egyszerűbbé a tesztfeladatok kijelölését, hogy a híre szerint igazi csodaszerről van szó. A sclerosis multiplex, a glaukóma (zöld hályog) vagy epilepszia esetén is használható, enyhíti a kemoterápia mellékhatásaként fellépő állandó hányingert, bevethető krónikus fájdalmak és izomgörcsök esetén, sőt előrehaladott stádiumú HIV-fertőzötteknél is fokozza az étvágyat. A laboratóriumi kísérletek szerint a kannabinoidok bizonyos mértékű rákellenes aktivitást is mutatnak, de ez még tényleg messze van a klinikai igazolástól.

Más esetekben sokkal előrébb tart a kannabisz gyógyhatásának igazolása: egy olyan betegség, amellyel szemben a hagyományos gyógyszerezés úgyszólván eszköztelen, a sclerosis multiplex esetében például már nem csupán a laikus tapasztalat támasztja alá az orvosi célra használt kender hatásosságát, például a görcsök és fájdalmak enyhítésében.

Biztatóak az eredmények a Tourette-szindróma tüneteinek enyhítése terén is, bár egyelőre még elégtelenek a bizonyítékok. Korlátozott hatásosságról szólnak az epilepszia bizonyos változatai és a zöld hályog kapcsán végzett klinikai tesztek is. Érdekes módon a nem betegségspecifikus hatások tekintetében jóval kisebb a kétely: a kannabisz jó fájdalomcsillapító, amit a nem éppen orvosi célú szerhasználók milliói is igazolhatnak, és a hányinger elleni hatásossága sem kérdéses, legalábbis a fogyasztók nagy részénél – nem véletlenül választja annyi rákbeteg a tünetenyhítő kannabiszkúrát (már ahol megteheti!).

A tudomány nagy baja azonban, hogy ha még lennének is minden kétséget kizáró klinikai bizonyítékok a kannabisz orvosi hasznairól, akkor is fennáll a hatásmechanizmus kérdése. A szokásos gyógyszerkísérletek zömmel egyfajta hatóanyagot tesztelnek, s még ez esetben is problémák sokaságával kell megküzdeni.

A kannabisznövényben azonban 400 különböző vegyületet találunk, ezek közül csupán az agyi aktivitást mutató kannabinoidok száma 70. Közülük kettőt, a CBD-t és a THC-t már említettük, amelyeknek együttes hatása is fontos lehet, s akkor nem is beszéltünk a többiekkel való összjátékáról.

Vényköteles

A világ számos országában döntöttek már úgy, hogy az eddigi, elégtelen klinikai bizonyítékok dacára, ám a használattal kapcsolatos pozitív felhasználói tapasztalatokat figyelembe véve, engedélyezik az orvosi kannabisz használatát. A nyilvánvaló pionírok mellett (többek között az Egyesült Államok 29 tagállama és a fővárost, Washingtont magába foglaló District Of Columbia, Nagy-Britannia, Hollandia, Németország, Olaszország, Izrael, Finnország, Portugália, Spanyolország már engedélyezte az orvosi kannabiszt) számos volt szocialista állam (Csehország, Szlovénia, Horvátország, Macedónia) is így tett korábban.

Jóval nagyobb visszhangot váltott ki, hogy ezen a nyáron előbb a lengyel törvényhozás alsóháza, majd a szenátus is elfogadta, Andrzej Duda államfő pedig aláírta azt a törvényt, amely engedélyezte, hogy a gyógyszertárak szigorúan vényköteles szerként árulhassanak kannabiszból készült termékeket. A legalizálás következményeként könnyebben hozzájuthatnak a napi betevő kannabiszhoz azok a betegek, akik krónikus fájdalommal, émelygéssel vagy hányingerrel küzdenek (például kemoterápiás kezelés miatt). Alkalmazható lesz sclerosis multiplex, görcshajlam vagy más szerekkel nem kezelhető epilepszia esetén is – már, ha az orvos felírja.

Elutasítjuk, elismerjük

Efféle gesztust Magyarország nem tett, de jó tudni, hogy a hazai szabályozás egyáltalán nem zárja ki, hogy a más EU-tagállamokban már forgalomban lévő készítményeket az orvos is berendelheti, ha úgy látja jónak. Bár az Országos Gyógyszerészeti és Élelmiszeregészségügyi Intézet (OGYÉI) szakemberei rendre kifejtik az efféle készítmények biztonságosságának és hatásosságának igazolását illető kételyeiket, azt elismerik – mint tette ezt Pálffyné Poór Rita Erzsébet, az OGYÉI módszertani és egyedi igénylések főosztályának vezetője egy tavalyi, a TASZ által szervezett konferencián –, hogy már manapság is többféle szolgálati úton, legálisan juthatunk Magyarországon is kannabiszkészítményekhez. A szakorvos kérvényezheti betegei számára az OGYÉI-től az ilyen szerek használatát, a behozatalhoz (hiszen itthoni termelésről szó sem lehet, kábítószerről van szó!) pedig az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) engedélyét kell kérni. Járóbetegeknek éppúgy megrendelhetők ilyen készítmények, mint, mondjuk, az onkológián fekvők számára. Kevesen tudják, de 2008-tól immár legális Magyarországon az úgynevezett alkalmazási előírástól eltérő gyógyszeralkalmazás is – ennek jegyében írhat fel az orvos betegének kannabiszkészítményt, s indíthatja útjára a bürokratikus gyógyszerrendelést. 2016 májusától működik az országban az úgynevezett könyörületes használat (compassionateuse) intézménye is: ilyenkor a beteg bevonható egy legalább kettes fázisú klinikai vizsgálatba, például a tünetek enyhítése érdekében.

Ennek pedig már komoly jelentősége van nálunk is, hiszen itt is folynak klinikai kísérletek, amelyek az orvosi célú kannabiszkészítmények hatásosságát vizsgálják. Az orvosokat és patikusokat is a soraiban tudó Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület arra ösztönzi a magyar orvosokat, hogy sűrűbben írják fel az Európa számos országában már alkalmazott kannabiszalapú készítményeket (például a brit gyártmányú Sativexet), illetve azt szeretnék elérni, hogy az egészségbiztosítási alapú gyógyszertámogatás terjedjen ki ezekre a szerekre is. Egyelőre viszonylag kevés orvos élt ezzel a lehetőséggel, idővel persze bővülhet a számuk, például a gondosan dokumentált sikeres kezelések nyomán.

Tágabb perspektívából szemlélve az orvosi kender hatalmas üzlet lehetne akár Magyarország számára is, ha hajlandók volnánk beszállni a nyersanyagtermelésbe, s még nagyobbat kaszálhatnánk, ha a gyógyászati készítmények gyártásába is bekapcsolódnánk. Miközben a hírek szerint Izrael épp azon dolgozik, hogy az orvosi kender első számú beszállítója legyen a világban, nálunk, habár kivételes kendertermesztési múlttal rendelkezik az ország, fel sem merült, hogy folytatni lehetne e nemes és gyümölcsöző hagyományt.

forrás: Magyar Narancs, 2017

Vissza

Ezeket olvasta már?

Jelentős a CBD szerepe a csonttörés gyógyulásában

"Arra a következtetésre jutottak, hogy a kannabisz a csontsejteken lévő endocannabinoid receptorok (CB1) közreműködésével javította a csontgyógyulás sebességét. Azt is megállapították, hogy a CBD jelentősen növelte a csont mechanikai tulajdonságait és erejét 8 hét után."

A www.biotrack.com cikkje alapján

...

"Kenderolaj - A legnagyszerűbb orvosság ezen a bolygón" - Riport

Egy újságíró keresve sem találhat jobb interjúalanyt Rick Simpsonnál: ez a jó kedélyű kanadai öregúr elképesztő odaadással és hozzáértéssel beszél arról, ami az ő asztala. Ez pedig nem más, mint a Phoenix Tears, egy rendkívül erős marihuána kivonat, avagy kenderolaj, ahogy ő nevezi. Állítása szerint emberek ezreit gyógyította már ki vele a rákból, s az egyetlen ok, amiért nem terjedt el világszerte, a bűnös profitérdekek között keresendő. Prágában beszélgettünk...

 

...

A kannabisz növeli a szexuális étvágyat...

Az amerikai Stanford Egyetem kutatásai szerint a marihuána vágyfokozóként működhet a szexben, ami szöges ellentétben áll azzal a több évtizedes állítással, hogy a túl gyakori betépés elveszi az ember kedvét a szextől...

A telegraph.co.uk cikkje alapján

...