A cannabis története


A cannabis története 
Kezdetek: Kína és India 

A cannabis az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. A származásának legrégebbi bizonyítékai több ezer évesek. A növény „valószínűleg Közép-Ázsiai eredetű és a Kasmírtól Asszamig terjedő himalájai térségben vadon termő fajtából lett kultúrnövény Kínában, legalább ötezer évvel ezelőtt.” Kezdetben rostjáért, és olajat adó magjáért termesztették, ami megalapozta a kínai textilipart és – néhány évezreddel később, de még jóval időszámításunk előtt – a papírgyártást. A cannabist az időszámításunk előtti harmadik évezred környékén kezdték el gyógyászati célokra is használni. Shen Nung császár (és herbalista) i.e. 2700 körül írta meg gyógynövényes könyvét „Pén-ts’ao Ching”-et, amely a növényt gyógynövényként tartotta számon, és többek között a következő betegségekre rendelte alkalmazni: feledékenység, szórakozottság, reumatikus fájdalmak, székrekedés, malária, beriberi. 

A cannabis Kínából terjedt el az indiai szubkontinensre, ahol először a Védák negyedik könyve, az „Atharva Veda” (A bűvölet tudománya – i.e. 2000-1400.) említi. A cannabis használata Indiában is négy évezredes múltra tekint vissza. Itt elsősorban mámor előidézésére, különböző betegségek kezelésére használták, illetve a templomi szertartásoknál alkalmazták, mint szent növényt. Indiában számos mítosz és vallási rituálé kapcsolódik a cannabis fogyasztásához.

Terjedés nyugat felé: asszírok, szkíták, arabok 

Az asszírok szertartásaik során füstölésre – tömjén helyett – cannabist használtak az i.e. 9. században. Fokozatosan és igen lassan terjedt el a növény nyugat felé, feltehetően a szkíták és trákok közvetítésével. Hérodotosz i.e. 450-ben említést tesz a szkíták temetkezési szertartásairól, amelynek során kender magvakat égettek, és ezek füstjét belélegezték. A másik törzs, amelyet a történetíró leírásában említ valószínűleg a trákok voltak, akik hasonló módon használták a cannabis bódító hatását. A középkorban a Közel-Keleten már rendkívüli mértékben elterjedt volt a cannabis, amit az iszlám alkohol-prohibíció feltétlenül elősegített. Csak a 18. század elején tiltotta el a papság a muzulmánokat a hasis élvezetétől, arra hivatkozva, hogy a hasis kábulata alatt az igazhívő elfelejti a napi rituális imádságokat időben elmondani. Ez a tiltás napjainkban is érvényben van.

Út Európába: Franciaország, Anglia 

„A hasis kacskaringós utat járt be az arab országoktól az európai művészvilágig. Napóleon 1798-as egyiptomi hadjárata során a francia sereg emberei először találkozhattak a hasissal. Bár Napóleon betiltotta a kannabisz bármifajta használatát, katonák és tudósok tértek vissza Franciaországba hasissal megrakodva.” Franciaországban főleg a művészvilág kísérletezett a szerrel. A leggyakrabban Jaques-Joseph Moreau francia orvosra szoktak hivatkozni, akinek feltevése volt, hogy a cannabis okozta érzékcsalódások hasonlatosak az elmebetegek hallucinációihoz. Ennek alapján azt remélte, hogy az szer kutatása segítségére lehet számára ezen betegségek kezelésében. A kísérleteihez önkénteseket keresett, akik alávetették magukat a hatásának, míg ő megfigyeléseket végzett. Törekvésében Jules Teophile Gautier író és filozófus segítette, aki nemcsak részt vett a kísérletekben, hanem segített más alanyokat is toborozni a francia művészvilág köreiből. A kísérletezők ezen csoportja felvette a „Club des Hachichins” (Hasis Klub) nevet, amelynek tagja volt a korabeli francia irodalmi élet krémje (Victor Hugo, Honoré de Balzac, Charles Baudelaire és mások) Az írók itt szerzett tapasztalatai számos irodalmi művet is inspiráltak. 

„A kannabisz már a rómaiak óta jelen volt az Egyesült Királyságban, de felhasználása lényegében ismeretlen volt.” Az újkorban 1800-as években terjedt el a cannabis a La Manche csatornán keresztül. Az angol művészek követték a kialakult francia trendet, és hasist fogyasztottak a művészi ihlet érdekében. Valószínű, hogy William Butler Yeats és Oscar Wilde is használta a szert. A cannabis orvosi felhasználása Angliában (és később Amerikában) William O’Shaughnessy ír orvosnak köszönhető, aki 1830-as években a Brit Kelet-Indiai Társaságnál és a Calcuttai Orvosi Egyetemen dolgozott. Akkoriban a cannabis már mindennapos gyógyszernek számított Indiában, ami arra késztette O’Shaughnessyt, hogy vizsgálni kezdje a szer hatásait. Eredményei szerint a cannabis hatásos a reumás betegek fájdalmai ellen, valamint jó étvágynövelő szer. Amint ennek a híre eljutott a szigetországba és Amerikába, a növény egyre népszerűbbé vált. 1890-ben például Viktória királynő legfőbb orvosa, Sir Russel Reynolds dicsérte a szert, s állítólag a királynőnek is ezt írta fel görcsoldóként a menstruációs fájdalmaira.

Amerikai história: Egyesült Államok 

Egyes források szerint „a spanyol hódítás idején, a 16. században, Dél-Amerikában és Közép-Amerikában az indián lakosság körében már ismert volt a kender. Az egyértelműen bizonyítottnak tűnik, hogy Brazíliában a kannabiszszívás szokását az Afrikából odahurcolt fekete rabszolgák honosították meg.” A cannabis kétféle úton került Észak-Amerikába: egyrészt a 19. század végére elérte Közép-Amerikát és Mexikót, ahonnan aztán Texasba és Louisianaba terjedt tovább. Emellett az új kontinensre hurcolt afrikai rabszolgák vitték magukkal, mint élvezeti szert. „Ennek dacára általános az a vélemény, hogy az Egyesült Államokban csupán a 20. század elején kezdett terjedni a kannabiszszívás, főként egyes déli, délnyugati államokban. A szokást a Mexikóból érkező munkások hozták magukkal, erre utal a drognak már a neve is: a spanyol-mexikói marijuana elnevezés alakult át marihuánává. Az amerikai városok közül New Orleanst emlegetik a leggyakrabban, ahol állítólag már 1926-ban széles körben elterjedt volt a marihuánaszívás. Abban az időben az Egyesült Államokban elsősorban három társadalmi réteget érintett a szokás elterjedése: a mexikói eredetű és fekete lakosságot, valamint a nagyobb városok jazz-zenészeit és rajongóikat.” 1920-ban életbe lépett az Egyesült Államok Alkotmányának 18. kiegészítése, amely betiltotta a szeszes italok előállítását, forgalmazását és fogyasztását. „Az alkoholtilalom idején csökkent a alkoholfogyasztás, a marihuánafogyasztás viszont megnőtt. Miután 1933-ban feloldották az alkoholtilalmat, az állami ellenőrzés a marihuánára irányult.” A cannabist tiltó törvények meghozatalára legelőször az 1910-es években, főként a déli államokban került sor, míg a szövetségi tilalom kiteljesedésének kezdete az 1930-as évekre tehető. A Kongresszus 1937-ben fogadta el a „Marijuana Tax Act”-et (Marihuána Adóztatási Törvény), amely ugyan nem tiltotta be a szert, viszont igen magas adókat vetett ki rá, és a felhasználását szigorú adminisztrációhoz kötötte. Ennek a törvénynek a megszületését „a délnyugati államok vezető politikusai szorgalmazták, akiknek a recesszió idején a felgyülemlett mexikói munkások tömege sokkal súlyosabb problémát jelentett, mint a marihuánaszívás.” A következő évtizedben – egy kivételt leszámítva – senki sem foglalkozott a kérdéssel. La Guardia, New York városának akkori polgármestere bizottságot szervezett a marihuána-használat hatásainak felderítésére. A bizottság által 1944-ben közzétett jelentés éles sajtóvitát váltott ki, mert az a szövetségi drogellenes szervek álláspontjával ellentétes megállapításokat tartalmazott. Ennek ellenére az 1956-ban bevezetett új kábítószertörvény, a „Narcotics Control Act” rendkívüli mértékben megszigorította a kábítószerekkel – így a cannabisszal – kapcsolatos visszaélések büntetéseit. A kábítószer birtoklásáért az első vétség esetén minimálisan 2 év, a második esetben pedig már minimálisan 5 év büntetést kellett kiszabni. A cannabist ugyanakkor még az ötvenes években sem fogyasztották tömegesen, népszerűsége csak az 1960-as évek ifjúsági mozgalmainak köszönhetően nőtt meg szinte robbanásszerűen. Egy évtizeddel később „néhol helyileg csökkentették a birtoklásért járó büntetéseket, majd ezen törvények nagy részét visszavonták, amint Ronald Reagen elnöksége alatt megváltozott a szerrel szembeni magatartás.” A hetvenes évek folyamán USA-szerte nőtt a cannabis fogyasztás mértéke, és nemcsak az alkalmi fogyasztók tábora növekedett, hanem a cannabist rendszeresen szívók száma is. A csúcsévet – a National Institute on Drug Abuse felmérése szerint – 1979 jelentette. Ekkorra már a gimnazisták 60 %-a szívott életében legalább egyszer marihuánát, és legalább 10 %-uk vált napi fogyasztóvá. Emelkedni kezdett a drog átlagos hatóanyag (THC) tartalma is: 1980-ban már 3,8 %-os átlagot mutatott a hetvenes évek 1 % körüli THC tartalmával szemben. Manapság az amerikai felnőtt lakosság egyharmada kipróbálta már életében a cannabist. Az óriási népszerűségét jól jelzi, hogy mára nemcsak Amerikában, hanem az egész világon is a legelterjedtebb kábítószerré vált, amelyet az ENSZ becslései szerint körülbelül 150 millióan fogyasztanak. 

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
Bűnügyi Tudományok Tanszék
Quo vadis cannabis?

A cannabis jogi, orvosi, társadalmi vonatkozásainak összefoglaló áttekintése
Írta: ifj. Sipos László
Konzulens: Dr. Kovács Gábor egyetemi docens
© ifj. Sipos László, 2009
A változtatás nélküli másolás és sokszorosítás a szerző külön engedélye nélkül is megengedett.

Vissza

Ezeket olvasta már?

A cannabis gyógyászati alkalmazása

A cannabis gyógyászati alkalmazása 
A cannabis körüli viták egyre gyakrabban a gyógyászati felhasználásával kapcsolatban éleződnek ki. A cannabist pártolók azzal érvelnek, hogy a növény sok szenvedő embernek segíthetne, az ellenzői szerint viszont a ma elérhető gyógyszerek is megfelelő enyhülést nyújtanak. A cannabis egyértelműen hatásosnak bizonyul bizonyos betegségek kezelésében. A cannabinoidok néhány esetben önmagukban is, gyakran pedig egy kombinált terápia részeként alkalmazhatóak. A legtöbb betegség esetén valóban vannak más elismert hivatalos gyógyszerek is, azonban ezekre minden beteg másképp reagálhat, másrészt pedig bizonyos gyógyszerekkel kapcsolatban gyorsan tolerancia alakulhat ki, így ezek egy hosszabb távú kezelés alkalmával kevésbé lesznek hatásosak. A cannabis mindkét esetben segítséget nyújthat, mint a kezelés egyik lehetséges alternatívája...

...

A CBD- ről és a terpénekről - a kender reneszánsza

Bár a legtöbb ember nem is tud róla, a természetes vegyületek egy körével, a terpénekkel szinte mindennapi kapcsolatban állunk: ezek a vegyületek adják számos fűszer ízét, vagy éppen a háztartási tisztítószerek illatát. A terpének jelentősége azonban messze túlmutat a hétköznapi alkalmazásokon, sokoldalú szerepet játszanak biológiai folyamatokban is...

...

A THC

A THC-ről már az 1970-es években kimutatták, hogy képes megállítani a tumorok növekedését...

...

American Shaman CBD a ketogén diétához

"a Parkinson-kóros betegek tünetei oly mértékű javulást mutattak egy 28 napos ketogén diéta után, hogy az eredmények vetekedtek a gyógyszerekével, sőt még az agysebészetével is..."

...

A cannabis szubjektív hatásai

A cannabis szubjektív hatásai 
A cannabis megváltoztatja az észlelést és az érzékelést. Eltorzítja a teret és az időt, az egyes érzetek pedig élesebbnek tűnnek. A magasabb funkciókban, például a gondolkodásban, vagy az emlékezetben is változások következhetnek be. „E változások egy része a kannabinoidok kémiai tulajdonságainak köszönhető. A többi változás függ a fogyasztó elvárásaitól, a környezet igényeitől, vagy attól is, hogy a kulturális környezet hogyan viszonyul a marihuánához. Ezek a tényezők megjósolhatatlan módon keveredhetnek, és a legfurcsább élményeket hozhatják létre.” A cannabis hatásainak leírására tett első kísérletek az irodalom területéről származnak. Gautier, Ludlow, Baudelaire, Ginsberg és sokan mások különböző korokban próbálták szavakban kifejezni az átélt élményeiket...

...

A cannabis egészségügyi hatásai

A cannabis egészségügyi hatásai 
E fejezetben a cannabis fogyasztásának egészségére gyakorolt hatásait vizsgáljuk meg közelebbről. A témában rengeteg vizsgálatot folytattak, illetve számos tanulmány jelent meg pro és contra. A következőkben ezek összefoglalását kíséreljük meg a legfontosabb területeken: mentális zavarok, agyi elváltozások, légzőszervek problémái, szaporodás, immunrendszer...

...