A cannabis egészségügyi hatásai


A cannabis egészségügyi hatásai 
E fejezetben a cannabis fogyasztásának egészségére gyakorolt hatásait vizsgáljuk meg közelebbről. A témában rengeteg vizsgálatot folytattak, illetve számos tanulmány jelent meg pro és contra. A következőkben ezek összefoglalását kíséreljük meg a legfontosabb területeken: mentális zavarok, agyi elváltozások, légzőszervek problémái, szaporodás, immunrendszer. 

Mentális zavarok 

„Legalább 100 évre nyúlik vissza az aggodalom amiatt, hogy a marihuána pszichés rendellenességekhez vezet.” 1894-ben az Indiai Kender Bizottság által végzett vizsgálatban azt állapították meg, hogy a „kannabisz hosszú távú, mértékletes fogyasztása nem jár káros hatásokkal” , így semmilyen pszichés rendellenességet sem okoz. Az 1930-as évek Amerikájában viszont a kábítószer-ellenes lobbi éppen azzal kampányolt a cannabis ellenében, hogy szívása elveszi az emberek eszét. Azóta több pszichés betegséggel is összefüggésbe hozták, így például a skizofrénia kialakulásáért is felelősnek tartották. A legújabb kutatásokat összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ezek a feltételezések nem állják meg a helyüket. 

Szorongásos zavarok 

A cannabis nagyobb adagja rövid időre fokozhatja a szorongást, ezt az állapotot azonban nem szabad összetéveszteni a szorongásos zavarral. Ezek az intoxikáció alatti szorongásos reakciók nagyon ritkák, általában a tapasztalatlanabb fogyasztók között fordulnak elő, s köztük is főleg akkor, ha megeszik a szert, és nem elszívják. A szájon keresztül elfogyasztott cannabis hatása ugyanis csak néhány óra elteltével jelentkezik, az viszont jóval intenzívebb, mint az elszívása esetén. „Az ilyen, nem szándékos túladagolás sokféle kellemetlen tünettel járhat, ilyen például a szorongás,a paranoia, vagy a vizuális hallucinációk.” E reakciók viszont csak rövid ideig tartanak, és legtöbbször egy kis támogatás, biztatás is segít enyhíteni a kellemetlen érzéseket. A tapasztaltabb fogyasztók szinte kivétel nélkül arról számolnak be, hogy a szer megnyugtatja, ellazítja őket. A tudományos vizsgálatok nem találtak kapcsolatot a szorongásos rendellenesség, a depresszió, illetve a cannabis fogyasztása között. „A szkizofrénia egy olyan pszichiátriai betegség, amely az észlelés, a gondolkodás, a viselkedés és az érzelmi élet komplex zavarával járhat együtt.” A betegség általában a pubertás, vagy fiatal felnőttkorban jelentkezik először, későbbi megjelenése rendkívül ritka. A skizofrénia krónikus betegség, amelyet rendkívül súlyos paranoid téveszmék, hallucinációk, irányíthatatlan érzelmi hullámok, és mozgászavarok jellemeznek. A becslések szerint e betegség a világ népességének 0,55-1 %-át érinti. 23 Nem kétséges, hogy a cannabis fogyasztása „a már fennálló pszichotikus tünetek súlyosbodását, illetve, remisszió esetén, ezek visszatérését eredményezheti.” Az viszont, hogy a betegség előidézője lenne, meglehetősen vitatott. Az első tanulmányt, amely felvetette az oki kapcsolatot a skizofrénia és a cannabis fogyasztása között 20 éve publikálták. Az azóta folytatott vizsgálatok összefoglaló elemzését 2007-ben lehetett olvasni a Lancet című brit egészségügyi szaklapban. A kutatók 11 tanulmány meta-analízisét végezték el, amelynek adatai kohorsz vizsgálatból származtak. A vizsgált kutatások számos ponton eltértek egymástól (például a skizofrénia más diagnosztikai definícióját használták), így összehasonlításuk is meglehetősen nehézkes volt. Ezenkívül mindegyik kutatásnak meg voltak a maga módszertani korlátai. Összességében mégis azt mondhatjuk, hogy „ a kannabisz-használat sem nem szükségszerű, sem nem elégséges oka a szkizofrénia kialakulásának.” Ugyanakkor valószínűsíthető, hogy a cannabis fogyasztása egy lehet a sok környezeti tényező (mint amilyen az urbánus élet, a káros behatások korai gyermekkorban, a rossz családi háttér, az ellenséges, tekintélyuralmi légkör, a stressz, stb.) között, amelyek együttes hatása a betegség kialakulásához vezethet. „Ugyanakkor továbbra is vannak olyan nézetek, hogy a kannabisz nem tekinthető valódi rizikófaktornak a pszichózis kialakulása szempontjából, csak előrehozza a betegség kezdetét.” Ezt a nézetet erősítheti az a statisztikai adat, miszerint a cannabis-fogyasztási trendek alakulása nem volt bizonyítható hatással az új skizofréniás esetek számára „ sőt, egyes kutatások szerint egy olyan időszakban, amikor a fűhasználat nőtt Európában, a szkizofrénia előfordulása csökkent.” A kutatások alapján viszont egyértelműen kijelenthetjük, hogy a cannabis az e betegségre hajlamos tinédzsereknél növelheti a skizofrénia kialakulásának kockázatát. Ez a hatás önmagában is mérsékelten jelentős, amely más biológiai-környezeti tényezőkkel kombinálva még jelentősebbé válhat. A kockázat a fogyasztás gyakoriságával párhuzamosan növekszik, illetve minél fiatalabb korban kezdődik, annál nagyobb. Összefoglalva elmondható, hogy „a kannabisz szerepét a szkizofrénia etiológiájában és lefolyásában sem abszolutizálni, sem bagatellizálni nem szabad.”

Agyi elváltozások 

Szerkezeti károsodások 

A témával foglalkozó vizsgálatok egyike sem mutatott ki szerkezeti elváltozásokat a felnőttkori, tartós cannabis-fogyasztás hatására. Bár a felnőttkori fogyasztás – a kutatások szerint – nincsen hatással az agy szerkezetére, azonban „a fiatalkori marihuánahasználat változást okozhat az agy fejlődésében” Az egyik vizsgálat kisebb agytérfogatot és kevesebb szürkeállományt talált azoknál a felnőtteknél, akik 17 éves koruk előtt kezdték el a használatot. „Ez az eredmény azért különösen riasztó, mert sorvadás helyett inkább arra utal, hogy az agy fejlődésében keletkezett zavar.” Ezen túl is mutatkoztak különbségek a tinédzser fogyasztók és a kontrollcsoport között. A cannabis-használók átlagban kevesebbet nyomtak, illetve a férfiak alacsonyabbak is voltak, mint azok, akik nem éltek a szerrel. „Az agyszerkezet különbségei nem korreláltak a fogyasztás éveinek számával. Ez arra utal, hogy egy kritikus időszakban a kannabiszfogyasztás akadályozhatja az agy fejlődését, később azonban már nem jár további következményekkel.”

Agyműködés 

Bár a vizsgálatok nem mutattak ki cannabis okozta elváltozásokat az agy szerkezetében, a szer tartós fogyasztása mégis befolyásolhatja annak működését. A kutatások egy része az agyi véráramlást és az agy anyagcseréjét vizsgálta különösen a kisagyban, amely a mozgásszabályozásért, illetve az időérzékelésért felelős. „A kannabisz rendszeres, tartós használata kimutatható változást okoz a kisagy működésében azáltal, hogy csökkenti a vérellátást és az anyagcserét ezen a területen.” Az azonban nem tisztázott, hogy pontosan mit jelent ez a csökkenés. Az intoxikáció idején nő a vérellátás a kisagyban, ezáltal elképzelhető, hogy a rendszeres használók számára azért szükséges a cannabis fogyasztása, hogy a kisagyi véráramlást normalizálják, s így ez a jelenség a függőség fenntartásához járulhat hozzá. Ennek tisztázására további kutatások szükségesek. Más kutatásokban az állatok és emberek agyhullámait vizsgálták elektroencefalográf (EEG) segítségével. Azon állatok esetében, amelyeknek hosszabb időn keresztül nagy mennyiségű cannabist adagoltak, elváltozásokat mutattak ki. Az embereken végzett kutatások viszont nem ilyen egyértelműek. „Az EEG által kimutatott változások nagy része az agykéreg frontális részének alfa-hullámaiban történik. Olyan embereknél, akik átlag 10 éve szívtak naponta, erősebb alfa-hullámokat mutattak ki. Ez leginkább a THC akut hatására hasonlít. Az említett agyhullámok emellett koherensebbek is voltak, ami azt jelenti, hogy azokat a jobb, illetve a bal agyfélteke egyszerre bocsátotta ki. Nem tudjuk azonban, hogy mit jelenthet ez a nagyobb koherencia ebben az esetben. „Krónikus kannabiszfogyasztóknál egyes feladatok végzése közben is találtak rendellenes agyhullámokat. Ezek azt mutatják, hogy krónikus fogyasztók kevésbé hatékonyan dolgozzák fel az információkat, mint azok, akik nem fogyasztják a szert, vagy már leszoktak róla.” Az elváltozások azonban nem teljesen irreverzibilisek. Az egyik kísérletben azok a résztvevők, akik már átlagosan két éve leszoktak a cannabisról valamelyest javulást mutattak, ugyanakkor még mindig megfigyelhető volt eltérés az absztinens kontrollcsoporthoz képest. A cannabinoidok csökkentik az agyhullámok amplitúdóját, és az agyi kisülések szinkronitásának fokát, amely az emléknyom bevésődéséhez (memória, tanulás) elengedhetetlen. Kutatások igazolták, hogy intoxikált állapotban romlik a tanulási teljesítmény, illetve a rövid távú memória. Arra azonban nem sikerült bizonyítékot találni, hogy ez a hatás hosszú távon (az intoxikáció elmúltával) is fennmaradna. 

Légzőszervek problémái 

Légúti megbetegedések 

Egyes vizsgálatok „az erős fogyasztóknál több hörghurutra utaló tünetet találtak, beleértve az állandó köhögést és váladékképződést.” A kutatások igazolták, hogy azok, akik cannabist és dohánytermékeket is szívnak gyakrabban betegednek meg, mint azok, akik csak az egyiket fogyasztják. 

Tüdőproblémák 

A cannabis tüdőre gyakorolt hatásaival foglalkozó vizsgálatok eredményei meglehetősen ellentmondásosak. Az egyik kutatás azt állapította meg, hogy a cannabis hosszú távú fogyasztása sem vezet tüdőtáguláshoz, míg egy másik vizsgálat jelentős tüdőkárosodásokat 
mutatott ki. E körben tehát további vizsgálatokra van szükség. 

Alsó légúti problémák 

„Sok alsó légúti problémát bronchoszkópos vizsgálattal lehet kimutatni. Ez a módszer olyan károsodásokat is kimutat, amelyek még nem okoznak nyilvánvaló működési zavarokat.” Az résztvevők mintáinak szövettani vizsgálata azt mutatta, hogy a cannabis-fogyasztók tüdejében több abnormális sejt van. Ezek az elváltozások különösen azoknál voltak jellemzőek, akik cannabist és dohányt is szívtak. „A sejtek ilyen elváltozása azért riasztó, mert tüdőrák kialakulásának a kezdetét jelentheti.”

Rák 

A cannabis és a különböző légúti rákos megbetegedések (köztük is elsősorban a tüdőrák) közötti kapcsolat kérdésével foglalkozó vizsgálatok igen érdekes eredményekre vezettek. Egyes kutatásokból arra következtethetünk, hogy a cannabis (hasonlóan a dohányhoz) a különböző rákos megbetegedések kockázati tényezője lehet. Laboratóriumi („in vitro”) kísérletekben a cannabis füstjének kitett izolált sejtekben a rák korai stádiumához hasonló elváltozások jelentek meg. „Kannabisz-fogyasztók tüdejének szövetvizsgálatai olyan sejtelváltozásokat mutattak, amelyek daganat kialakulásához vezethetnek.” Emellett az amerikai Institute of Medicine (IOM – Gyógyszerészeti Intézet) 1999-es jelentése szerint több tanulmány is beszámolt erős cannabis-fogyasztásról azoknál, akiknek a tüdejében, orrüregében, vagy a nyelőcsövében rákot találtak. „Ezek az adatok a dohányzás rákkeltő hatását vizsgáló régebbi kutatások eredményeihez hasonlítanak, és arra utalnak, hogy a kannabisz füstje képes olyan módon károsítani a légzőszerveket, ami daganatok kialakulásához vezethet.” Ezen kutatások eredményeit viszont a közelmúltban megjelent tanulmányok cáfolni (vagy legalábbis árnyalni) látszanak. Ezek közül talán a legjelentősebb összefoglaló mű Robert Melamede 2005-ben megjelent tanulmánya, amely a cannabis és a dohány füstjét hasonlította össze a rákkeltőség szempontjából. A szerző utal az ez idő tájt végzett epidemiológiai vizsgálatok eredményeire, amelyek nem tudták bizonyítani a cannabis és a rák közötti oksági kapcsolat fennállását. A cannabisban található vegyületekről (cannabinoidok) mindazonáltal kimutatták, hogy hatásuk meglehetősen összetett, helyenként bifázisos reakciókat válthatnak ki. Ez azt jelenti, hogy bizonyos dózisban bizonyított tumorölő tulajdonságokkal rendelkeznek, míg „a THC alacsony dózisban a tüdőrákos sejtek növekedését stimulálta in vitro kísérletekben.” A cannabis és a dohány füstje kémiailag nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, ugyanakkor a farmakológiai hatásaik meglehetősen különböznek. „A dohányfüst és a kannabiszfüst sok azonos karcinogént és tumorpromótert tartalmaz. A kannabisznak és a dohánynak mindazonáltal olyan további, receptorfüggő és receptorfüggetlen farmakológiai hatásai is vannak, amelyek miatt 
különböznek a biológiai végpontok. A kannabiszfüst összetevői minimalizálnak egyes rákkeltő folyamatokat, míg a dohányfüst felerősít egyeseket. A jelenlegi tudásunk szerint a kannabiszfüst nem rendelkezik a dohányfüsthöz hasonlítható rákkeltő potenciállal.” Melamede állításait támasztja alá az egyik általa is hivatkozott kutatás, amelyet Dr. Donald Tashkin vezetésével a los angelesi egyetemen (UCLA) végeztek el. A vizsgálat, amelyben közel 1200 rákos beteget kérdeztek a különböző szerek használatáról „arra a meglepő eredményre jutott, hogy míg a dohányzás egyértelmű rizikófaktornak bizonyult, a marihuána nem növelte számottevően a rák kialakulásának kockázatát. Sőt, azoknál a pácienseknél, akik kizárólag marihuánát szívtak és nem dohányoztak, még pozitívabb eredményeket kaptak, mint a sem nem dohányzó, sem füvet nem szívó kontroll csoport tagjainál!” Ennek megértéséhez érdemes megvizsgálni a két szer (dohány és cannabis) jellegzetes használati mintáit. A statisztikai adatok tanúsága szerint a cannabis fogyasztóinak túlnyomó többsége a harmincas éveinek közepére abbahagyja a szer fogyasztását, míg a fiatal dohányosok több mint fele 35 éves kora után sem hagy fel a káros szenvedélyével. „A dohány jóval magasabb függőségi potenciállal rendelkezik, mint a kannabisz, így élete során csak kevés erős dohányos tud véglegesen felhagyni a káros szenvedéllyel, míg a marihuána fogyasztóinak csak csekély hányada válik függővé.” „Ez a megfigyelés rendkívül releváns a krónikus tüdőbetegségek kialakulásánál, melyek főleg a hosszú évtizedekig tartó füstártalom eredményeképpen alakulnak ki. A jelenlegi kutatások szerint a tüdőrák kockázata rendszerint 20 éves rendszeres dohányzás következtében nő meg.” A cannabis fogyasztásánál (a használat korai abbamaradása miatt) gyakran nincs meg ez a huzamosabb karcinogén hatás, amelynek hiánya csökkenti a rákos megbetegedések esélyét. A két szer használata abban is különbözik, hogy míg egy átlagos dohányos napi 20, vagy még több cigarettát szív el, addig egy átlagos cannabishasználó egy, vagy még kevesebb szálat fogyaszt el naponta. Így körültekintéssel kell kezelni azokat a kutatásokat is, amelyek szerint a cannabis füstje akár négyszer annyi karcinogént tartalmazhat, mint a dohányé. Egyrészt az összehasonlítást jelentősen megnehezíti, hogy a piacon forgalomban levő cigaretták kátránytartalma között jelentős (akár kilencszeres) eltérés is lehet. Másrészt a cannabis használói átlagban jóval kevesebbet szívnak naponta, mint a dohányosok, így feltételezhetően sokkal kevesebb káros anyag jut a szervezetükbe még akár a karcinogének mennyiségében meglévő többszörös eltérés esetén is. Megjegyzendő, hogy a tüdőártalmak elkerülése érdekében elterjedtek a cannabis fogyasztásának bizonyos ártalomcsökkentő módszerei.

Szaporodás 

Több tanulmány is arra utal, hogy a cannabis szerepet játszik a nemi hormonok és sperma működésében. „Óriási mennyiségben fogyasztva a marihuána elvileg csökkentheti a szaporodási képességet az embernél. Mindamellett még nem találtak végső bizonyítékot arra, hogy marihuánafogyasztók szaporodási funkciója károsodott volna. A marihuánafogyasztás és a születési rendellenességek közt sem mutattak ki kapcsolatot.” Egy vizsgálatban (ahol a kísérleti alanyoknak 1 hónapig napi 8 jointot [sic!] kellett elszívniuk) kimutatták, hogy jelentősen csökkent a spermasejtek száma és mozgékonysága. Ugyanakkor a kísérlet befejeztével a vizsgált alanyok állapota normalizálódott. 

A terhesség alatti droghasználat a közvélekedés szerint károsan hat a születendő gyermekre. A kevés számú elérhető kutatási eredmény azonban azt mutatja, hogy a cannabis nem sokban befolyásolja a magzat fejlődését. Azok a kutatások azonban, amelyek a gyermekek fejlődését hosszabb ideig nyomon követték, „találtak néhány zavaró hatást a kognitív képességekkel és a viselkedési problémákkal kapcsolatban.” Összességében elmondható, hogy nem létezik megdönthetetlen bizonyíték a cannabis-fogyasztás és a gyermekeknél később fellépő problémák közötti kapcsolatra. „A terhes anyák viszont jobban teszik, ha nem fogyasztanak semmilyen kábítószert, mivel ilyen esetben a magzatot érintő hatások negatívak, vagy nem ismertek.”

Immunrendszer 

„A marihuánafüstnek az immunrendszerre gyakorolt hatása ma is vitatott téma, különösen mivel gyógykezelésre is használják.” Sok esetben alkalmazzák adjuvánsként az AIDS-ben szenvedők, illetve a rákos megbetegedés miatt kemoterápiás kezelést kapott páciensek gyógyítására. E betegek számára életfontosságú, hogy a gyógyszereik ne gyengítsék le az immunrendszerüket. A THC hatását vizsgálták izolált sejteken, élőállatokon és embereken is. „Általában azt találták, hogy a szer inkább hat a kisebb sejtkultúrákra, és sokkal kevésbé az emberek immunműködésére.” Úgy tűnik, hogy „a T-és B-limfocitákra, amelyek az egyik legfontosabb szerepet játsszák az immunrendszerben, nem sok hatással van. A makrofágokat, a tüdő elsődleges immunsejtjeit viszont károsítja.” A laboratóriumban elvégzett kísérletek azonban nem sokat mondanak arról, hogy ezek a folyamatok hogyan működnek egy élő szervezeten belül. „Egy HIV-pozitív embereken végzett vizsgálat azt találta, hogy a marihuánafogyasztás nem befolyásolta az immunműködést.” „A létező adatokból következtetve a THC nem károsítja a szervezet ellenálló képességét, és kis mennyiségben a marihuána füstje sem jár káros hatással.”
Megjegyzendő, hogy Marinol (dronabinol) nevű szintetikus THC gyógyszerkészítményhez sem mellékelnek figyelmeztetést arra vonatkozólag, hogy a szer az immunrendszer károsodásához vezetne.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
Bűnügyi Tudományok Tanszék
Quo vadis cannabis?

A cannabis jogi, orvosi, társadalmi vonatkozásainak összefoglaló áttekintése
Írta: ifj. Sipos László
Konzulens: Dr. Kovács Gábor egyetemi docens
© ifj. Sipos László, 2009
A változtatás nélküli másolás és sokszorosítás a szerző külön engedélye nélkül is megengedett.

Vissza

Ezeket olvasta már?

Az endokannabinoid jelátvitel szerepe... SOTE phd

Az endokannabinoid rendszer elemeinek, a kannabinoid receptoroknak, ligandoknak és ezen ligandokat metabolizáló enzimeknek, illetve a retrográd endokannabinoid jelátviteli útnak a leírása az idegrendszer működésének egy fontos új mechanizmusát tárta fel a XX. század végén...

...

Tény, hogy a CBN a legerősebb kannabinoid ami segíteni tud az alvásban...

A CBN a THC bomlásterméke, nem a növény által előállított kannabionid. A kannabisz nyugtató hatásáért felelős, álmosságot és aluszékonyságot okoz. Hatékony görcsoldó, antibakteriális és gyulladáscsökkentő. A kutatások azt mutatják, hogy stimulálja a csontsejteket, ezért képes lehet kezelni a csontritkulást.

A CBN csökkenti a bőrsejtek gyulladását, ezért hasznos lehet a cirrózis kezelésében.

Egy 2008-as kutatásban megállapították, hogy nagy mértékben képes csökkenteni azMRSA terjedését, mely egy olyan bőrbaktérium, ami ellenáll a szabványos antibiotikumos kezeléseknek.

Ezenkívül a CBN tumorellenes hatással is bír, legfőképpen a Lewis karcinóma esetében.

...

A cannabis gyógyászati alkalmazása

A cannabis gyógyászati alkalmazása 
A cannabis körüli viták egyre gyakrabban a gyógyászati felhasználásával kapcsolatban éleződnek ki. A cannabist pártolók azzal érvelnek, hogy a növény sok szenvedő embernek segíthetne, az ellenzői szerint viszont a ma elérhető gyógyszerek is megfelelő enyhülést nyújtanak. A cannabis egyértelműen hatásosnak bizonyul bizonyos betegségek kezelésében. A cannabinoidok néhány esetben önmagukban is, gyakran pedig egy kombinált terápia részeként alkalmazhatóak. A legtöbb betegség esetén valóban vannak más elismert hivatalos gyógyszerek is, azonban ezekre minden beteg másképp reagálhat, másrészt pedig bizonyos gyógyszerekkel kapcsolatban gyorsan tolerancia alakulhat ki, így ezek egy hosszabb távú kezelés alkalmával kevésbé lesznek hatásosak. A cannabis mindkét esetben segítséget nyújthat, mint a kezelés egyik lehetséges alternatívája...

...

A cannabis szociális hatásai

A cannabis szociális hatásai 
A cannabis ellenében szóló érveléseket gyakran arra alapozzák, hogy a szer -az egyén, tehát a fogyasztó egészségének károsítása mellett – olyan súlyos társadalmi, szociális károkat is okoz, amely szükségessé teszi a szigorú tiltását. E helyütt leginkább a cannabis kapudrog (belépő) szerepéről szoktak említést tenni. A széles körben elterjedt nézet szerint a szer fogyasztása a motiváció teljes elvesztéséhez is vezethet. Néhol felbukkan, hogy a cannabis növeli az agressziót a fogyasztókban, akik – a feltételezések szerint – gyakrabban követnek el közlekedési balesetet. Végezetül ki kell térnünk az abúzus (problémás) használók kezelésének ma elérhető terápiás lehetőségeire...

...

American Shaman CBD a ketogén diétához

"a Parkinson-kóros betegek tünetei oly mértékű javulást mutattak egy 28 napos ketogén diéta után, hogy az eredmények vetekedtek a gyógyszerekével, sőt még az agysebészetével is..."

...