Ez a férfi 35 éve napi 10 füves cigit kap az amerikai kormánytól...


Irvin Rosenfeld a számításai szerint 1982 óta kb. 135 ezer füves cigit szívott el, az elmúlt 35 év minden egyes napján nagyjából 10 szálat. A kormányzati Food and Drug Administration ugyanis az Investigational New Drug-programban gyógyszerjelölt vizsgálati készítményként havi 300 jointot bocsát a rendelkezésére.

A 64 éves floridai férfi a Vice szerint annak ellenére, hogy többet szív, mint Mr. Klausz és Snoop Dogg együtt, teljesen átlagos életet él: vezető bróker egy nagy biztonsági cégnél, és minden szombaton fogyatékkal élő felnőtteknek és gyerekeknek segít önkéntesként. Mint mondta, ha nem kapná meg a havi adagját, már rég halálba kergette volna a fájdalom. Rosenfeld ugyanis egy ritka csontbetegséggel született. Az orvosok 10 éves korában több mint 200 növekvő, szaporodó daganatot találtak a csontjain, ezek pedig olyan kinövéseket okoztak, amik elviselhetetlen fájdalmat keltenek Rosenfeldben. Két forgatókönyv létezett: a fiúnak a legjobb esetben is egész életében erős fájdalommal kell küzdenie, miközben rászokik az erős fájdalomcsillapítókra, legrosszabb esetben pedig a rosszindulatúvá váló daganatok megölik. Nem volt fényes a jövője.

Kb. tizedszerre füvezett, amikor olyat tapasztalt, amit előtte soha:
észrevette, hogy már vagy fél órája sakkozik a barátjával, és teljesen fájdalommentesen ül. Eddig a pontig az idegesítő fájdalomtól sosem tudott 10 percnél tovább egy helyben ülni, most pedig nem érzett semmit, pedig a fájdalomcsillapítóját sem szedte be. Ilyen pozitív hatást semmilyen gyógyszer sem ért el nála soha. Az első amerikai, aki szabadon szívhatott, hogy egészséges maradjon. 1972-ben otthagyta a főiskolát, és kérelmeket nyújtott be a szövetségi kormánynak, hogy jogszerűen használhassa a marihuánát gyógyszerként, de lepattant a rendszerről. Aztán 1977-ben megismerte Robert Randallt, akit a húszas éveiben diagnosztizálták zöld hályoggal, és az orvosok azt mondták, 30 éves korára megvakulhat. Egy nap viszont Randall észrevette, hogy a marihuánától kisebbek lettek a foltok a látóterében. Így a feleségével rendszeres fogyasztók lettek, amivel persze megszegték a törvényt. 1975-ben le is tartóztatták őket, mert a washingtoni otthonukban – 8 háztömbre a kapitóliumtól – 5 tő kendert növesztettek az erkélyükön. Megúszhatták volna egy egyszerű bírsággal, ehelyett bíróságra vitték az ügyet, orvosi szükségletekre hivatkozva. Nem sokkal korábban jelent meg a UCLA egyik tanulmánya (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/0002939472907416), ami pont azt bizonyította, hogy a marihuána csökkenti a belső szemnyomást. Randall pont az egyik utolsó résztvevője volt a kísérletnek, és így be tudta mutatni, hogy segített rajta a szer, és évekkel később fog csak megvakulni. A bíróság végül ejtette az ellene felhozott vádakat.
Különös betegségeknek hála nőtt a mozgalom. Randall ezután jelentkezett a két, marihuánakutatással foglalkozó szövetségi hivatalnál, a Food and Drug Administrationnél és a National Institute for Drug Addictionnél, hogy a zöld hártyája miatt hadd férjen hozzá a kannabiszukhoz. Nagyon meglepődtek, de megkapta az engedélyt, ezzel ő lett az első legálisan orvosi marihuánát fogyasztó amerikai a marihuána 1937-es betiltása óta. Amikor néhány hónappal később Rosenfeld megismerkedett vele, és elmesélte, hogyan húzza az időt a kormány, Randall segített neki, és 1982-ben Rosenfeld lett a második, aki orvosi marihuánát kaphatott, ezzel pedig elindult az Investigational New Drug-program. Az 1980-as években az IND-program egyre nőtt, és már AIDS-betegek meg különböző ritka rákbetegségektől szenvedők is részt vehettek benne. Rosenfeld és Randall évekig együtt kampányolt az orvosi marihuána mellett. 1992-ben viszont a Bush-kormány leállította, és csak 13 páciens kaphatta tovább az orvosi füvet.

Rosenfeld volt az egyikük. Ő 5 havonta kap 6 fémdobozt, amiben 300-300 előre megsodort füves cigi van. A bennük lévő összes marihuána a Mississippi Egyetemről származik. Ez az egyetlen hely, ahol a szövetségi kormány marihuánát termeszt. Szüret után a növényeket egyben elküldik az észak-karolinai Raleigh-be, ahol a füvet beletöltik egy cigarettagépbe. A cigiket ezután fagyasztva kiszárítják, fémdobozba töltik, és határozatlan időre hűtőbe rakják. Rosenfeld azt mondta, azokat a cigiket, amiket most szív, 2009-ben csomagolták, de szívott már 13 éves cigiket is. Rosenfeld szövetségi füve gyengébb a forgalomban lévő kábítószernél (a THC-tartalma 4 százalék), be se tép tőle, de nem is erre kell neki. Egyébként még sosem tépett be, mert nem megfelelően működnek az agyában lévő, kannabioidokat érzékelő receptorok. De a fájdalmat kezeli a szer, és ez a lényeg.

Furcsa, de annak ellenére, hogy a programban részt vevők egészségügyi helyzetét 2 évente felmérik, a jelentéseket sosem vizsgálták a marihuána hosszú távú hatásait illetően. Viszont egy, a programban részt vevőkről szóló független tanulmány (http://www.cannabismed. org/jcant/russo_chronic_use.pdf) szerint a páciensek – az eredeti betegségük okozta elváltozásoktól eltekintve – teljesen egészségesek voltak. Sőt, néhány esetben még látványosan javított is az életminőségükön. Randall például az 53 éves korában bekövetkezett haláláig megőrizte a látását, pedig az orvosok azt mondták, 30 éves korára meg fog vakulni. Rosenfeldnek pedig azt mondták, hogy a csontjain lévő daganatok nőni és szaporodni fognak, de mióta rendszeresen szív, a folyamat megállt. Ebben a floridai orvosi marihuánáért kampányoló tavalyi videóban elmondta, a fűnek köszönhetően 1990 óta nem is szedett opiátot: Más szóval a havi több száz füves cigi elszívása semmilyen rossz hatással nem volt a szervezetükre.

Egyre több kiterjedt kutatás veszi védelmébe (http://444.hu/2015/07/17/amarihuana-eletet-menthet) az orvosi marihuánát, ami – amellett, hogy nyilván vannak veszélyei is (http://444.hu/2015/10/21/a-marihuana-nemveszelytelen) – segít azoknak, akiknek krónikus fájdalmuk van, és a használata csökkenti a gyógyszer-túladagolásos elhalálozások számát is. Azokban az amerikai államokban pedig, ahol legális orvosi marihuánát felírni, nemcsak a gyógyszer-túladagolás kevesebb, de az addiktológiára is kevesebben kerülnek be. Eközben Magyarországon a kormány azt szeretné, hogy 2020-ra teljesen drogmentes legyen az ország (http://444.hu/2015/05/11/elkeszult-anemzeti- drogellenes-strategia), pedig még az egészségügyi államtitkárság is azt mondta, hogy indokolt lehet a gyógyászatban a kannabisz (http://444.hu/2015/11/24/nem-hiszed-el-az-egeszsegugyi-allamtitkarsagszerint- is-indokolt-lehet-a-gyogyaszatban-a-kannabisz).

 

A 444.hu cikkje alapján

Vissza

Ezeket olvasta már?

A pihenés fontossága

Az utóbbi időben megváltozott a pihenéshez való hozzáállásunk. A pihenés alulértékeltté vált a mai rohanó, mindig bekapcsolt világban. A pihenés éppoly nélkülözhetetlen a jó élethez és a produktív karrierhez, mint a munka.

A túlterheltség káros az egyéneknek és a szervezeteknek, a megfelelő pihenés nélküli hosszú időszak kiégeti az embereket, és tönkreteszi a vállalatok termelékenységét.

A hosszú távú tanulmányok azt mutatják, hogy a jó alvás egész életen át tartó előnyökkel jár a jobb fizikai egészség, a nagyobb érzelmi stabilitás, az alacsonyabb szintű demencia és az egészségesebb öregedés tekintetében.

...

A cannabis hatása a gondolkodásra és az emlékezetre

A cannabis hatása a gondolkodásra és az emlékezetre 
A cannabis gondolkodásra és emlékezetre gyakorolt hatásainak elemzése során el kell különíteni a szer által kiváltott akut (intoxikáció alatti) hatásokat a krónikus (hosszú távú) fogyasztás következményeitől. „Az emberek másképp gondolkodnak és másképp emlékeznek a kannabisz hatása alatt. A szer tartós fogyasztása megváltoztathatja a gondolkodási (kognitív) képességek egyes vonatkozásait is.” A cannabis kisebb adagja általában nem okoz változást a könnyebb feladatoknál, de rontja a teljesítményt a bonyolultabbak esetében. A változás mértéke elsősorban az elfogyasztott adagtól, emellett pedig a környezettől, a tapasztalattól, és az egyéb tényezőktől függ...

 

...

A cannabis gyógyászati alkalmazása

A cannabis gyógyászati alkalmazása 
A cannabis körüli viták egyre gyakrabban a gyógyászati felhasználásával kapcsolatban éleződnek ki. A cannabist pártolók azzal érvelnek, hogy a növény sok szenvedő embernek segíthetne, az ellenzői szerint viszont a ma elérhető gyógyszerek is megfelelő enyhülést nyújtanak. A cannabis egyértelműen hatásosnak bizonyul bizonyos betegségek kezelésében. A cannabinoidok néhány esetben önmagukban is, gyakran pedig egy kombinált terápia részeként alkalmazhatóak. A legtöbb betegség esetén valóban vannak más elismert hivatalos gyógyszerek is, azonban ezekre minden beteg másképp reagálhat, másrészt pedig bizonyos gyógyszerekkel kapcsolatban gyorsan tolerancia alakulhat ki, így ezek egy hosszabb távú kezelés alkalmával kevésbé lesznek hatásosak. A cannabis mindkét esetben segítséget nyújthat, mint a kezelés egyik lehetséges alternatívája...

...