A pihenés fontossága


Az utóbbi időben megváltozott a pihenéshez való hozzáállásunk. A pihenés alulértékeltté vált a mai rohanó, mindig bekapcsolt világban. Azonban az emberiség történelmének nagy részében a pihenést - azt az időt, amelyben feltölthetjük a naponta használt mentális és fizikai akkumulátorainkat - ajándékként értékelték.

Arisztotelész számára a munka szorgoskodás és szükségszerűség volt; csak a szabadidőben fejleszthetjük szellemi és erkölcsi képességeinket, és válhatunk jobb emberekké.

Abraham Heschel rabbi azzal érvelt, hogy a judaizmusban a pihenőnap több volt, mint egy szünet a héten, ez "az idő palotája... lélekből, örömből és elzárkózásból épült".

Manapság általánossá vált, hogy a munkát és a pihenést ellentétesnek gondolják. A munka aktív és értékes: itt bizonyítjuk értékünket és örökséget teremtünk. Az elfoglaltság a becsület jelvénye, sőt az erkölcsi felsőbbrendűség jele. Ezzel szemben a pihenést gyakran passzívnak és értelmetlennek tekintik. Azt vehetjük észre, hogy sokan aligha gondolnak a pihenésre, mint sajátos dologra. A legtöbb ember számára ez csak egy negatív tér, amelyet a munka hiánya határoz meg.

A pihenés fontossága

A pihenés éppoly nélkülözhetetlen a jó élethez és a produktív karrierhez, mint a munka. A túlterheltség káros az egyéneknek és a szervezeteknek, a megfelelő pihenés nélküli hosszú időszak kiégeti az embereket, és tönkreteszi a vállalatok termelékenységét.

A történelem legeredményesebb tudósainak, íróinak, sőt tábornokainak életébe mélyen beleásva kiderül, hogy sokkal kevesebb órát dolgoztak, mint sok ember a mai iparosodott nyugati társadalmakban, és olyan napi rutinokat alakítottak ki, amelyek egyensúlyba hozták az intenzív munkával járó időszakokat a leállásokkal.
A közelmúltban végzett idegtudományi és pszichológiai munkák alátámasztják a pihenés e megközelítését, bemutatva, hogy ez hogyan teszi lehetővé számunkra, hogy feltöltődjünk és serkentsük kreativitásunkat, és hogyan ad mentális teret az új meglátások kifejlesztéséhez, sőt, még a hosszabb, fenntarthatóbb kreatív életet is elősegíti.

A tanulmányok azt mutatják, hogy a jó pihenés nem tétlenség. A pihenés leginkább helyreállító formái aktívak, nem passzívak. Ezenkívül a pihenés egy készség: gyakorlással megtanulható, hogy jobban fejlődj, és többet kihozni belőle. Ezért a munkát és a pihenést nem ellentétesnek kell tekintenünk, hanem partnernek. Mindegyik támogatja és igazolja a másikat. Mindegyik olyan dolgokat biztosít, amelyekre mindenkinek szüksége van.
Nem fogsz teljes életet élni, ha nem uralod a munkát és a pihenést is.
A pihenés olyan, mint a légzés vagy a futás. Egyrészt teljesen természetes, másrészt olyasvalami, amit meg lehet tanulni, hogyan kell jobban csinálni, és ezáltal hatékonyabban kamatoztatni az erejét az élet más területeinek javára. Komolyan kell venni a pihenést, és nagyobb prioritást kell adni neki.

A világ nem adja bőkezűen a pihenőidőt. Mindig vannak még tennivalók, vagy olyan dolgok, amelyeket egy kicsit jobban lehetne csinálni. Tehát ahhoz, hogy a pihenés előnyeit élvezzük, ápolnunk és védenünk kell. Ez azt jelenti, hogy a napi ütemtervben és tágabb értelemben az életünkben is tartsunk fenn rá időt.
A stresszes munkákat végzők, akik határvonalat alakítottak ki a munka és a magánélet között, a hétvégét rendszeresen pihenéssel töltik, és kisebb eséllyel égnek ki, mint azok, akik hazaviszik a munkájukat. Jó, ha ez az idő strukturálatlan és nem tervezett; az egyetlen rossz szabadság az, amit nem veszünk ki.

A pihenés fontosságát a legtöbben alábecsülik, pedig ez az egyik legértékesebb időtöltés az életünkben.

Egy 1993-as tanulmányban a berlini konzervatórium hegedűseit vizsgálva, Anders Ericsson svéd pszichológus arról számolt be, hogy minden diák úgy ítélte meg, hogy az alvás nagyon fontos a teljesítményük javítása szempontjából. A "legjobb csoport" és a jobb tanulók többet szunyókáltak délután, mint a harmadik, pusztán "jó" csoport.

Az első két csoport keményebben gyakorolt, és úgy tűnt, gyakrabban szunyókálnak, hogy regenerálódjanak. Alaposabban megtervezték a napjaikat, délután pedig aludtak. Egy 20 perces szunyókálás egy csésze erős kávéhoz hasonló energialöketet ad (a későbbi összeomlás nélkül), és segít jobban megőrizni az új információkat.

A hosszú távú tanulmányok azt mutatják, hogy a jó alvás egész életen át tartó előnyökkel jár a jobb fizikai egészség, a nagyobb érzelmi stabilitás, az alacsonyabb szintű demencia és az egészségesebb öregedés tekintetében.
 
Vissza

Kapcsolódó termékek

CBD olaj tinktúra (150, 450, 750)
...
49 900 Ft

CBD olaj tinktúra (150, 450, 750)

15 ml

Koncentrátum: 150, 450, 750 mg CBD/üveg

Íz: natúr


 CBD olaj emulzió (300, 600, 900)
...
34 900 Ft

CBD olaj emulzió (300, 600, 900)

30 ml

Koncentrátum: 300, 900, 600 mg CBD/üveg

Íz: natúr, citrom


CBD cloud tinktúra(300, 600, 900)
...
20 900 Ft

CBD cloud tinktúra(300, 600, 900)

30 ml

Koncentrátum: 300, 700, 1000 mg CBD/üveg

Íz: natúr, citrom

A termék elfogyott, de előrendelhető. Szállítási idő: 2 hét. Előrendeléshez kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot elérhetőségeinken. Ide kattintva küldhet üzenetet.

KAVA emulzió
...
19 900 Ft

KAVA emulzió

30 ml

Koncentrátum: 3000 mg kavalakton/üveg

Íz: natúr


CBN olaj emulzió
...
29 900 Ft

CBN olaj emulzió

30 ml

Koncentrátum: 120 mg CBN/üveg

Íz: natúr


Ezeket olvasta már?

...kender és maszlag...

A növény csodatévő hatása által keltett mélységes tiszteletet számos melléknév fejezi ki: „a révület nektára”, „az eksztázis szent füve”, „a halhatatlanság elixíre”, „a megvilágosodás magva”...

shaman.org cikkje alapján

...

Néhány tisztázandó tévhit a CBD-ről

Néhányan szeretnek nagy mennyiségű CBD-t használni ahhoz, hogy “ellazuljanak betépés nélkül”. Kis mennyiségben a CBD hatása inkább “energikus” és “tiszta fejű”.

...

A cannabis szociális hatásai

A cannabis szociális hatásai 
A cannabis ellenében szóló érveléseket gyakran arra alapozzák, hogy a szer -az egyén, tehát a fogyasztó egészségének károsítása mellett – olyan súlyos társadalmi, szociális károkat is okoz, amely szükségessé teszi a szigorú tiltását. E helyütt leginkább a cannabis kapudrog (belépő) szerepéről szoktak említést tenni. A széles körben elterjedt nézet szerint a szer fogyasztása a motiváció teljes elvesztéséhez is vezethet. Néhol felbukkan, hogy a cannabis növeli az agressziót a fogyasztókban, akik – a feltételezések szerint – gyakrabban követnek el közlekedési balesetet. Végezetül ki kell térnünk az abúzus (problémás) használók kezelésének ma elérhető terápiás lehetőségeire...

...

A cannabis története

A cannabis története 
Kezdetek: Kína és India 

A cannabis az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye. A származásának legrégebbi bizonyítékai több ezer évesek. A növény „valószínűleg Közép-Ázsiai eredetű és a Kasmírtól Asszamig terjedő himalájai térségben vadon termő fajtából lett kultúrnövény Kínában, legalább ötezer évvel ezelőtt.” 1 [1] Kezdetben rostjáért, és olajat adó magjáért termesztették, ami megalapozta a kínai textilipart és – néhány évezreddel később, de még jóval időszámításunk előtt – a papírgyártást. A cannabist az időszámításunk előtti harmadik évezred környékén kezdték el gyógyászati célokra is használni. Shen Nung császár (és herbalista) i.e. 2700 körül írta meg gyógynövényes könyvét „Pén-ts’ao Ching”-et, amely a növényt gyógynövényként tartotta számon, és többek között a következő betegségekre rendelte alkalmazni: feledékenység, szórakozottság, reumatikus fájdalmak, székrekedés, malária, beriberi...

...