A cannabis botanikája
A cannabis botanikája
A magyarul kendernek nevezett növényt legelőször 1753-ban az úttörő svéd botanikus, Carolus Linnaeus sorolta be növénytanilag. A növényének akkor a Cannabis sativa (jelentése: „hasznos kender”) nevet adta, és monotipikus fajként határozta meg (azaz olyan fajként, ami egyetlen alfajt alkot faján, illetve a növénytani csoportján belül). Ez utóbbi kategorizálást az idők folyamán többen is megkérdőjelezték. 1785-ben például Jean Baptiste de Lamarc francia biológus Kelet-Indiában egy másik alfajt fedezett fel, aminek a Cannabis indica (magyarul: „indiai kender”, vagy „hasiskender”) nevet adta. A cannabis harmadik alfaját pedig 1924-ben egy orosz botanikus, D. E. Janiscsevszkij nevezte el Cannabis ruderalis-nak. Többféle kategorizálás is elképzelhető, mégis napjaink legelfogadottabb nézete szerint a kender három elkülönülő alfajra osztható, melyek ugyanannak a főfajtának a variációi.
A cannabis lágyszárú, egyéves, általában kétlaki növény, azaz a porzós és a termős virágzat külön helyezkedik el más-más növényen (hermafrodita növény mindazonáltal előfordulhat). A porzós virágzat termeli a virágport (pollen), amely a termős virágzat csírasejtjét hivatott megtermékenyíteni, amelyből később magok és termés fejlődik ki. A növények learatása szabad ég alatti termesztés esetén két periódusban történik: a porzós növényeket nyárutón húzzák ki a földből, a termős növényeket pedig valamivel később, mikor már beértek. A magasságuk szélsőséges végletek között mozog, lehet csupán 30 centiméteres, de elérheti akár a több mint 3 métert is. A növekedési időszakuk is nagyon változatos, a két hónaptól akár a tíz hónapot meghaladó időszakig is terjedhet. A beporzást rendszerint a szél végzi. A porzós növények nem sokkal azután, hogy a beporzás megtörtént elhalnak, a termős növények pedig a hideg beálltáig maradnak életben.
Az egyes fajták kiemelkedő jegyei
Cannabis sativa
Ázsiából, Amerikából és Afrikából származtatható. A földrajzi helyétől függően a megjelenése eltérő lehet, de a fő tulajdonságaiban megegyezik. A Cannabis sativa magasra (2-3 méter) növő, ritkás lombozatú fajta, ágai viszonylag távol helyezkednek el egymástól. Többnyire világoszöld színű. Hosszú beérési ideje és magas termete miatt elterjedt a kültéri termesztésben, számos termék alapanyaga lehet.
Cannabis indica
Pakisztánból és Indiából származtatható. Alacsony növésű, sűrű lombozatú, az ágai szorosan helyezkednek el, maga a növény pedig általában kúp, vagy piramis alakú. Többnyire sötét, vagy méregzöld színű. Illata határozottabb, erősebb, mint a sativáé. Rövid beérési ideje és alacsony, tömzsi alakja miatt kedvelt fajta a beltéri termesztők körében.
Cannabis ruderalis
Felfedezője szerint ez a fajta Délkelet-Oroszországra jellemző. A Cannabis ruderalis kicsi és csak vékony, ritkás ágai vannak. A virágba borulása független a nappali szakaszok hosszától – nem úgy, mint a másik két fajtánál.
A három fajta közül a sativa esetében az ipari felhasználása dominál, rostját és magját évezredek óta hasznosítják. Előbbiből – többek között – textilféleségeket és papírt, utóbbiból pedig gyorsan száradó festéket és lakkokat gyártanak. A Cannabis indica növényeiben az előbbi kettő fajtánál jóval nagyobb koncentrációban termelődik pszichoaktív hatóanyag, amely a növény évezredes vallási, gyógyászati és rekreációs használatát alapozta meg.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
Bűnügyi Tudományok Tanszék
Quo vadis cannabis?
A cannabis jogi, orvosi, társadalmi vonatkozásainak összefoglaló áttekintése
Írta: ifj. Sipos László
Konzulens: Dr. Kovács Gábor egyetemi docens
© ifj. Sipos László, 2009
A változtatás nélküli másolás és sokszorosítás a szerző külön engedélye nélkül is megengedett.
