A cannabis gyógyászati alkalmazása


A cannabis gyógyászati alkalmazása 
A cannabis körüli viták egyre gyakrabban a gyógyászati felhasználásával kapcsolatban éleződnek ki. A cannabist pártolók azzal érvelnek, hogy a növény sok szenvedő embernek segíthetne, az ellenzői szerint viszont a ma elérhető gyógyszerek is megfelelő enyhülést nyújtanak. A cannabis egyértelműen hatásosnak bizonyul bizonyos betegségek kezelésében. A cannabinoidok néhány esetben önmagukban is, gyakran pedig egy kombinált terápia részeként alkalmazhatóak. A legtöbb betegség esetén valóban vannak más elismert hivatalos gyógyszerek is, azonban ezekre minden beteg másképp reagálhat, másrészt pedig bizonyos gyógyszerekkel kapcsolatban gyorsan tolerancia alakulhat ki, így ezek egy hosszabb távú kezelés alkalmával kevésbé lesznek hatásosak. A cannabis mindkét esetben segítséget nyújthat, mint a kezelés egyik lehetséges alternatívája. Ma már több országban is használnak valamilyen cannabinoid alapú szintetikus készítményt, amely azonban számos hátránnyal rendelkezik a természetes cannabisszal szemben, így például nehezebb adagolni és gyakran csak órákkal később fejti ki a hatását. A természetes cannabis (marihuána) ezzel szemben azonnal hat, és a páciens a pillanatnyi állapotától függően adagolhatja magának, elkerülve ezáltal a nem kívánatos mellékhatásokat. Emellett a marihuána termesztése sokkal olcsóbb, mint az alkotóelemeinek szintetikus előállítása. A cannabinoidokkal foglalkozó további kutatások nagyon ígéretesnek mutatkoznak a szer jövőbeni felhasználásával kapcsolatban, így többek között a rák elleni küzdelemben. A következőkben – az orvosi cannabis történetének áttekintése után – az alábbi tünetek kapcsán vizsgáljuk meg a lehetséges gyógyászati potenciálját: szemnyomás csökkentése, fájdalom, émelygés és hányás, étvágytalanság és súlyveszteség, izomgörcsök, akaratlan mozgások, rohamok, illetve egyéb tünetek.

Az orvosi cannabis rövid története 

A cannabis gyógyászati alkalmazásának története több évezredre tekint vissza. Az írásos források szerint a növényt először i. e. 2700 körül használták gyógyításra. Shen Neng kínai császár és herbalista többek között köszvény, malária, beriberi, reuma és emlékezeti zavarok ellen rendelte alkalmazni. A gyógynövény híre később az egész ókori világban elterjedt. „Indiában, Afrikában, Görögországban és Rómában is próbáltak enyhíteni vele egyes tüneteket.” Európában a növény gyógyszerként való alkalmazása az angol orvosprofesszor, William O’Shaughnessy beszámolói nyomán terjedt el az 1830-as években. A belőle gyártott készítmények olyan népszerűekké váltak, hogy az 1900-as években Európa és Amerika legnagyobb gyógyszergyártó cégei is elkezdtek cannabiskivonatokat forgalmazni a különböző betegségekre, mint például a fejfájás, émelygés, görcsös tünetek. Később, a szintetikus gyógyszerek térhódításával, az alkalmazása egyre inkább háttérbe szorult. Az Egyesült Államokban az 1937-es törvénymódosítás ellehetetlenítette a cannabis további gyógyászati alkalmazását, s később az ENSZ égisze alatt megkötött nemzetközi egyezmények más államokban is hátráltatták az e területen való előrelépést. Az időközben végzett kutatások azonban azt mutatták, hogy a cannabinoidok számos betegség esetén gyógyító hatásúak lehetnek, s egyre többen protestáltak a szer alkalmazása mellett. Az Egyesült Államokban és a legtöbb országban – ennek ellenére – a marihuána használata nem megengedett még gyógyászati szükséghelyzetre való hivatkozással sem. Ehelyett általában korlátozott körben elérhető valamilyen szintetikus cannabinoid készítmény, mint például a dronabinol/Marinol, levonantradol, nabilone, vagy a Sativex nevű szájspray. A kutatások napjainkban is folytatódnak, amelyeknek változatlan célja, hogy a cannabis felhasználásával még hatékonyabb gyógyszereket tudjanak előállítani, illetve hogy az eddig nem ismert, új területeken is biztonsággal alkalmazhassák.

Szemnyomás csökkentése 

„Világszerte több mint 67 millió ember szenved a glaukóma (zöldhályog) nevű betegségben, ami a fokozott szemnyomással járó problémák egész csoportját jelöli.” Az Egyesült Államokban ez a betegség felelős minden harmadik vakságért. A cannabisról az 1970-es években állapították meg, hogy csökkenti a szemgolyó belnyomását, azonban hogy ezt milyen módon teszi, máig nem sikerült kideríteni. A cannabis szívása itt azonban csak átmeneti megoldás lehet, hiszen egy marihuánás cigaretta elfogyasztása után 3-4 órával a szem nyomása ismét megemelkedik. A betegnek tehát naponta több alkalommal kellene szívnia ahhoz, hogy megelőzze a látóideg károsodását. Nyugat-indiai kutatóknak egy évtizedes kutatás után azonban sikerült kifejleszteniük egy Casanol nevű, szemcseppként adagolható cannabiskivonatot, amely bizonyítottan csökkenti a szemnyomást. A csepp előállítása olcsó, tudatmódosító hatása nincs, mellékhatásai pedig elhanyagolhatóak. Érdemes lehet megvizsgálni e körben, hogy a szert más készítményekkel kombinálva nem lehetne-e még jobb eredményeket elérni. 

Fájdalom 

A fájdalomnak rengeteg fajtája létezik, s ez a leggyakoribb ok, ami miatt az emberek általában orvoshoz fordulnak. Kísérletek bizonyítják, hogy bizonyos esetekben a placebo is képes enyhíteni a betegek fájdalmait, illetve hogy a viszonylag egyszerű, nem orvosi beavatkozások – mint a relaxáció, a stressz csökkentése, vagy a biofeddback módszerek – is jelentős segítséget jelenthetnek. Ennek ellenére a gyógyszeres kezelés a legnépszerűbb és legsikeresebb kezelési módja a különböző típusú fájdalmaknak. A kisebb fájdalmakra általában aszpirint, acetaminophent, naproxen sodiumot, vagy más hasonló fájdalomcsillapítót alkalmaznak. A komolyabb fájdalmak esetén a leggyakrabban a morfium, vagy a codein segít megszüntetni a kellemetlen érzést. Mindkét fajtának megvannak azonban a maga hátrányai. Az aszpirin típusú szerek – amellett, hogy viszonylag olcsók, nem okoznak mellékhatásokat és eredményesen csillapítják a kisebb fájdalmakat – mérgezést okozhatnak. „Az opiátok legfontosabb hátránya, hogy halálos túladagoláshoz, abúzushoz vagy függőséghez vezethetnek.” Hasznos lenne tehát olyan alternatív fájdalomcsillapító készítmények alkalmazása, amelyek nem okoznak ilyen problémákat. A mai napig sokféle fájdalomcsillapító szer létezik, s „a kannabisz ígéretesen egészítheti ki ezt a listát.” Az ókorban idősebb Plinius római természettudós rendelte a cannabist fájdalom ellen alkalmazni, i. u. 200 körül pedig Hoa Te ázsiai sebész alkohollal kombinált cannabisoldatot használt a műtétekhez fájdalomcsillapítóként. „A klinikai tapasztalatok és az esettanulmányok ma is amellett szólnak, hogy a marihuána csökkenti a fájdalmat.”

Sebészeti beavatkozások keltette fájdalom 

A kutatások alapján meg kell különböztetnünk egymástól az akut és a krónikus fájdalmakat. Az akut (például sebészeti beavatkozások alkalmával jelentkező) fájdalmak esetén az emberek egy része nem reagál a cannabisra, míg más részüknél csak a megfelelő dózisban érhető el a fájdalom csökkenése. Azt mondhatjuk, hogy más szerek (például az opiátok) sokkal alkalmasabbak az akut fájdalmak enyhítésére. 

Migrén 

„A migrén a fejfájás egy olyan formája, amely erős lüktetéssel, látási zavarokkal, hidegrázással, izzadással, émelygéssel, hányással járhat, és nagyon le is gyengítheti a beteget.” Jellemző tünete a fej egyik oldalán érezhető lüktetés, ahol a vérerek a koponyán kívül kitágulnak. A kitágult artériák aktiválják a környéken található idegszálakat, és néha hihetetlen fájdalmat okoznak. „A jelenleg elérhető migrénellenes gyógyszerek nem mindig megbízhatóak, és emellett szignifikáns mértékű mellékhatások is jelentkezhetnek az alkalmazásukkor.” Mivel az alkalmazott gyógyszerek a betegek egy részénél hatástalanok maradtak, sok beteg a cannabishoz fordult enyhülésért. Érdemes megjegyezni, hogy az orvosok már 1874 óta írnak fel cannabist a különböző fejfájások ellen, amit egészen a huszadik század közepéig sikeresen alkalmaztak. „A modern orvostudomány megalapítójaként is emlegetett William Osler kanadai belgyógyász (1849-1919) azt állította, hogy az indiai kender valószínűleg a leghatékonyabb szer a migrén ellen.” A cannabis nagy előnye a hagyományos gyógyszerekkel szemben, hogy a fájdalom mellett a migrénnel járó émelygést és hányást is csillapítja. Bár célzott klinikai kísérletet nem végeztek, a témáról szóló esettanulmányok mennyisége azonban igen meggyőző. Egyes leírások szerint a fogyasztók az első tünet megjelenése után elszívott marihuánás cigarettával az egész rohamot meg tudják előzni. Állatokon végzett vizsgálatok pedig kimutatták, hogy a migrén által sújtott agyterületen sok cannabinoid-receptor található. Mindezek alapján az amerikai Gyógyszerészeti Intézet „érdemesnek tartja, hogy további kutatásokat végezzenek a kannabinoidok migrénre tett hatásával kapcsolatban.” A cannabis ezen a területen önmagában, illetve más gyógyszerekkel kombinálva is igen hasznos lehet a migrénes betegek gyógyításában. 

Rákkal járó fájdalmak 

„A rákkal járó fájdalmat okozhatja az idegek károsodása, gyulladás, vagy a különféle erőteljes kezelések.” A cannabis több vizsgálat szerint bizonyítottan és hatékonyan csillapítja a krónikus fájdalmakat. A legújabb elméletek szerint a cannabinoidok és opioidok megfelelő kombinálásával – azok szinergetikus hatása 40 következtében – maximális fájdalomcsillapítást lehetne elérni a pácienseknél, minimális mellékhatásokkal. „Az erre irányuló kutatások nyomán a kannabinoidoknak fontos szerep juthat a fájdalom kezelésében.”

Émelygés és hányás 

Sok orvosság és kezelés mellékhatása az émelygés, vagy hányinger. Ilyen kezelés elsősorban a rák gyógyításában alkalmazott kemoterápia, amelyben erős, mérgező vegyületeket használnak a rákos sejtek elpusztítására. A terápia hátránya, hogy a mérgező vegyületek az egészséges szöveteket is károsítják, s a kezelés erős émelygéssel és hányással, hányingerrel jár együtt, amely akár napokig is eltarthat. Emiatt egyes betegek kihagynak kezeléseket, vagy teljesen abbahagyják a terápiát. Az émelygés és hányás miatt a betegek nem vesznek magukhoz elegendő táplálékot sem, aminek következtében nagyon legyengülhetnek. Összességében elmondható, hogy az émelygés és hányás kiküszöbölése jelentősen megnövelheti a rákos betegek túlélési esélyeit. A cannabis ilyen jellegű hatásait valószínűleg már az ókorban is ismerték. „Klinikai tapasztalatok alapján az 1970-es évek elejétől lehet hallani arról, hogy a marihuána segíthet a kemoterápia alatt álló betegeken.” A cannabis hatékonyságát azóta számtalan esettanulmány és néhány klinikai kísérlet is igazolta. A cannabis azonban – elsősorban a vele kapcsolatos jogi problémák miatt – nem vált széles körben elterjedtté. Azóta pedig számos gyógyszert is kifejlesztettek, amelyek némelyike hatékonyabb, mint a cannabinoidok. A cannabis ennek ellenére mégiscsak szerepet kaphat a fenti panaszok gyógyításában. Az alkalmazása melletti egyik ilyen érv lehet, hogy a természetes cannabis előállítása sokkal olcsóbb, mint bármelyik szintetikus gyógyszeré. Emellett a gyógyszerekkel szembeni egyéni reakció minden ember esetében más lehet, a betegek egy része a szokásos émelygés-és hányáscsillapítókra nem, vagy rosszul reagál. Ráadásul ezen gyógyszerekkel szemben tolerancia is kialakulhat. A mai ismereteink szerint a cannabinoidok a specifikus receptoraik révén fejtik ki a hatásukat, míg a hagyományos gyógyszerek a különböző neurotranszmitter-rendszerekre hatnak. E különbségre tekintettel a cannabinoidok más anyagokkal kombinálva hatékonyabb megoldást jelenthetnének a tünetek enyhítésében. 

Étvágytalanság és súlyveszteség 

A súlyos betegségek kezelésének mellékhatásaként jelentkező étvágytalanság nem kívánatos súlyveszteséghez vezethet, ami jelentősen csökkentheti a beteg túlélésének esélyeit. Ez a fajta anorexia azonban az okait tekintve alapvetően különbözik a széles körben ismert anorexia nervosa nevű betegségtől, amelynek az elnevezése „pszichés eredetű étvágytalanságot” jelent. „Az anorexia nervosával ellentétben az anorexia valóban az étvágy és a táplálék iránti érdeklődés hiányával jár.” Bár mindkettő alultápláltsághoz, soványsághoz vezet, a két betegség kezelése mégis teljesen különböző módokon történik. „Az anorexia általában rákos vagy AIDS-ben szenvedő betegeknél fordul elő.” A rákos betegek többségénél drasztikus testsúlycsökkenés következik be, amely tünet leginkább a hasnyálmirigy-, tüdő-és prosztatarák utolsó stádiumára jellemző. Az AIDS-es sorvadás általában hasmenéssel és lázzal jár együtt, ami ugyancsak a testsúly drasztikus csökkenéséhez vezethet. A betegség ellen adagolt sok gyógyszer mellékhatása is étvágytalanságot okozhat. Már az ókor óta ismerik az emberek a cannabis étvágynövelő hatását. Kísérletek is bizonyították, hogy az étvágynövekedés nem placebo-hatás. „Állatkísérletek alapján kiderült, hogy a CB1 kannabinoidreceptor kulcsfontosságú szerepet játszik az étvágy szempontjából.” A cannabis étvágynövelő hatása – akárcsak az egyéb hatásai – egyénenként eltérő lehet. „Az adag nagysága, a fogyasztás módja és tartama is befolyásolja a hatást.” Fontos a megfelelő adagolás, ugyanis a cannabis túl kicsi adagban nem növeli az étvágyat, a túl nagy adag viszont gyakorlatilag megakadályozza az evést. A fogyasztás módja tekintetében a cigaretta több előnnyel is jár a többi módszerhez képest. A betegek nagy része is cigaretta formájában szereti elfogyasztani a cannabist. Egyrészt mert így jobban fel tudják mérni a szer hatását, illetve könnyebben elkerülik annak túladagolását. A fogyasztás gyakoriságának is szerepe lehet a terápia hatékonyságában, mert a hosszú távú, rendszeres használat nagyobb étvágynövekedést okoz, mint az alkalmi. Az orvosok egy része az ilyen kezeléssel kapcsolatban amiatt aggódik, hogy a cannabis károsíthatja az immunrendszert. „Másik ok az aggodalomra a baktériumok vagy gombaspórák általi fertőzés. A penészgomba a kannabiszon is megterem, és ha az immunrendszer nem elég erős, életveszélyes tüdőbajt okozhat.” Mint azt azonban korábban láttuk, a cannabis valószínűleg nincs semmilyen hatással az emberi immunrendszerre, a különböző fertőzésekkel szemben pedig (a szer előmelegítésével) könnyedén lehet védekezni. Az orvosi aggodalmak ellenére a felhasználók részéről szinte csak a szer előnyeit lehet hallani. A marihuána könnyen felszívódik, olcsó és minimális mellékhatásai vannak. Hátránya viszont, hogy a testszövetek gyarapodása helyett inkább a zsírlerakódást gyarapítja. „A legtöbb fogyasztó szerint a kannabisz inkább az édességet kívántatja meg velük, mint az olyan fehérjékben gazdag ételeket, amelyek sokkal inkább hozzájárulhatnának az egészségük megőrzéséhez.” A létező hátrányuk ellenére a cannabis ígéretesnek mutatkozik az étvágytalanság és a drasztikus fogyás kezelésében, elsősorban más szerekkel kombinálva.

Izomgörcsök 

„Az izomspazmust (izomgörcsöt) gyakran valamilyen trauma vagy betegség miatti idegkárosodás okozza. Az agy vagy a gerincvelő károsodásai, a szélütés, az agyvérzés vagy a szklerózis multiplex is spaszticitáshoz vezethet.” Az emberek évszázadok óta ismerik a cannabis görcsoldó hatását. Az 1900-as években a nagy gyógyszergyártó cégek cannabistinktúrákat hoztak forgalomba görcsoldóként. A cannabis ezen hatása különösen a szklerózis multiplex esetében lehet hasznos. „Ez a betegség az immunrendszer rendellenes működésével függ össze és gyakran a központi idegrendszer sejtjeinek pusztulását okozza.” A betegek pozitív beszámolói alapján egyre több kontrollált kutatás vizsgálta e hatásokat. Ezek során azt állapították meg, hogy a cannabis a korai stádiumban levő betegek esetében jelentősen csökkentheti a betegséggel járó fájdalmat és izomgörcsöket. 

Akaratlan mozgások 

Más betegségek is járhatnak görcsszerű, akaratlan izomösszehúzódásokkal, mint amilyen a Tourette-szindróma, a Huntington-kór, a disztónia, és a Parkinson-kór. „Mivel az agy motorikus területein sok kannabinoidreceptort találtak, egyes vizsgálatok megpróbálták feltárni a kannabinoidok esetleges hatását a mozgási zavarokra.” A Tourette-szindróma esetén feltételezik a kutatók, hogy a cannabis inkább a szorongást oldja és nem hat közvetlenül a betegséggel járó arcrángásokra. A Huntington-kór – amely egy örökletes, degeneratív betegség – kezelésében már alkalmaztak cannabinoidokat, azonban a kísérleti eredmények nem meggyőzőek a hatékonyságát illetően. A disztóniát – az idegrendszeri rendellenességek egy csoportját – enyhítheti a cannabis. Az eredmények arra utalnak, hogy ennél a betegségnél többféle cannabinoid kombinálásával lehetne a leghatékonyabb eredményeket elérni. A Parkinson-kór nevű betegség esetében azt találták, hogy a cannabis segíthet a tünetek enyhítésében. Erre a területre általánosságban elmondható, hogy meglehetősen kevés tudományos vizsgálat foglalkozott a cannabis jótékony hatásaival, tehát további vizsgálatok volnának szükségesek a betegségek okainak megértéséhez, illetve az egyes kezelések tökéletesítéséhez. 
Rohamok 

„A rohamot rendszerint az okozza, hogy különböző agysejtek csoportjai robbanásszerűen egyszerre lépnek működésbe.” Az egyik leggyakoribb rohamot okozó betegség az epilepszia, amelytől körülbelül 30 millió ember szenved világszerte. A ma rendelkezésre álló kezelési formák a betegek 20-30 %-ánál nem bizonyulnak hatásosnak. Az esettanulmányok azonban azt mutatják, hogy a cannabidiol képes lehet csökkenteni az epilepsziás rohamokat. A pontosabb eredmények érdekében a terület további kutatására van szükség. 

Egyéb tünetek 

A cannabis egyes terápiás alkalmazásainak kevesebb figyelmet szenteltek, pedig a cannabinoidok más betegségek kezelésében is ígéretesnek bizonyulhatnak. „ Enyhíthetik az álmatlanság,a szorongás és az asztma tüneteit, elősegíthetik a daganatok visszahúzódását, elpusztítják a mikrobákat, és enyhítik az izületi gyulladással járó fájdalmat.” A legújabb laboratóriumi („in vitro”) eredmények arról számolnak be, hogy egyes cannabinoidok (THC, CBD) képesek megállítani a rákos sejtek burjánzását, sőt akár el is pusztíthatják azokat, s így megakadályozzák az áttétek („metasztázis”) kialakulását. Hangsúlyozandó, hogy a kutatások még korai, kísérleti fázisban vannak. A cannabis az asztmarohamokat is enyhítheti, „a marihuánás cigaretta azonban nyilvánvalóan nem alkalmazható légúti megbetegedések esetében. Aeroszolos THC-s kezelés hatására asztmás betegek könnyebben tudtak lélegezni.” A cannabis tehát jól kiegészítheti a már meglévő gyógyszereket az asztma kezelésében. Az egyik legfrissebb magyar felfedezés szerint a bőr is termel endocannabinoidokat, amelyek jelentősen befolyásolják a faggyútermelést. Ennek alapján a cannabinoidok a jövőben szerepet kaphatnak akár „olyan, a faggyúmirigy zavarával társuló gyakori bőrbetegségek kezelésében, mint pl. az akné, a bőrszárazság, a viszketés, vagy a bőrdaganatok. mivel a faggyúmirigy könnyen >>hozzáférhető<< a bőrön alkalmazott hatóanyagok számára, nagy valószínűséggel ezen anyagok például krém formájában is adagolhatóak lesznek.” A kutatási eredmények alapján felmerült a cannabinoidoknak a bőrdaganat gyógyításában való alkalmazhatósága is. Bár még nagyon friss felfedezésről van szó, az eddigi eredmények igen ígéretesek. A régebbi esettanulmányok néhány további gyógyhatásról is beszámolnak. „Ezek a hatások menstruációs görcsök, Crohn-betegség, fülcsengés, szkizofrénia, felnőttkori figyelemhiányos rendellenesség, depresszió és bipoláris rendellenesség (mániás depresszió – a szerk.) esetén jelenthetnének segítséget.”

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
Bűnügyi Tudományok Tanszék
Quo vadis cannabis?

A cannabis jogi, orvosi, társadalmi vonatkozásainak összefoglaló áttekintése
Írta: ifj. Sipos László
Konzulens: Dr. Kovács Gábor egyetemi docens
© ifj. Sipos László, 2009
A változtatás nélküli másolás és sokszorosítás a szerző külön engedélye nélkül is megengedett.

 

 

Vissza

Ezeket olvasta már?

Quo vadis cannabis?

Cannabis. Magyarul kender. Az emberiség egyik legősibb művelésbe vont növénye, amelyet ipari felhasználása mellett a gyógyászatban is évezredek óta alkalmaznak. Napjainkban a negyedik legtöbbet fogyasztott pszichoaktív szer a kávé, a dohány és alkohol után, egyben pedig a legelterjedtebb illegális kábítószer a világon. Rekreációs használata általában két fajtájában jelentkezik: mint a szárított leveleinek és termős virágzatának (néha pedig dohány) egyvelege, azaz marihuána („fű”), illetve mint a leveleiről és a virágjáról származó gyanta, azaz hasis formájában. A cannabis a drogszcéna örökzöldje. Megítélésében, jogi szabályozásában megannyi ellentmondás feszül. Míg több évezreddel ezelőtt általános gyógyszerként alkalmazták a legkülönbözőbb betegségekre, addig ma gyógyászati alkalmazásáért a tudományos bizonyítékok ellenére is küzdeni kell. A legtöbb országban egyszerűen kábítószerként tekintenek rá, amely káros, tehát tiltani kell. A kategória viszont egy jogi műszó, amely nem tudományos megfontoláson, hanem politikai döntésen alapul. Az angol drug szónak többféle magyar fordítása is lehetséges. Jelenthet gyógyszert, élvezeti cikket és kábítószert is...

 

...

Az endokannabinoid jelátvitel szerepe... SOTE phd

Az endokannabinoid rendszer elemeinek, a kannabinoid receptoroknak, ligandoknak és ezen ligandokat metabolizáló enzimeknek, illetve a retrográd endokannabinoid jelátviteli útnak a leírása az idegrendszer működésének egy fontos új mechanizmusát tárta fel a XX. század végén...

...

A cannabis gyógyászati alkalmazása

A cannabis gyógyászati alkalmazása 
A cannabis körüli viták egyre gyakrabban a gyógyászati felhasználásával kapcsolatban éleződnek ki. A cannabist pártolók azzal érvelnek, hogy a növény sok szenvedő embernek segíthetne, az ellenzői szerint viszont a ma elérhető gyógyszerek is megfelelő enyhülést nyújtanak. A cannabis egyértelműen hatásosnak bizonyul bizonyos betegségek kezelésében. A cannabinoidok néhány esetben önmagukban is, gyakran pedig egy kombinált terápia részeként alkalmazhatóak. A legtöbb betegség esetén valóban vannak más elismert hivatalos gyógyszerek is, azonban ezekre minden beteg másképp reagálhat, másrészt pedig bizonyos gyógyszerekkel kapcsolatban gyorsan tolerancia alakulhat ki, így ezek egy hosszabb távú kezelés alkalmával kevésbé lesznek hatásosak. A cannabis mindkét esetben segítséget nyújthat, mint a kezelés egyik lehetséges alternatívája...

...

A hasis

"Az indiai mondavilág szerint az istenek azért adták az embereknek a hasist tartalmazó kendert, hogy boldogságot, bátorságot és szexuális örömöt merítsenek e csodálatos növényből..."

...