A cannabis botanikája


A cannabis botanikája 
A magyarul kendernek nevezett növényt legelőször 1753-ban az úttörő svéd botanikus, Carolus Linnaeus sorolta be növénytanilag. A növényének akkor a Cannabis sativa (jelentése: „hasznos kender”) nevet adta, és monotipikus fajként határozta meg (azaz olyan fajként, ami egyetlen alfajt alkot faján, illetve a növénytani csoportján belül). Ez utóbbi kategorizálást az idők folyamán többen is megkérdőjelezték. 1785-ben például Jean Baptiste de Lamarc francia biológus Kelet-Indiában egy másik alfajt fedezett fel, aminek a Cannabis indica (magyarul: „indiai kender”, vagy „hasiskender”) nevet adta. A cannabis harmadik alfaját pedig 1924-ben egy orosz botanikus, D. E. Janiscsevszkij nevezte el Cannabis ruderalis-nak. Többféle kategorizálás is elképzelhető, mégis napjaink legelfogadottabb nézete szerint a kender három elkülönülő alfajra osztható, melyek ugyanannak a főfajtának a variációi. 

A cannabis lágyszárú, egyéves, általában kétlaki növény, azaz a porzós és a termős virágzat külön helyezkedik el más-más növényen (hermafrodita növény mindazonáltal előfordulhat). A porzós virágzat termeli a virágport (pollen), amely a termős virágzat csírasejtjét hivatott megtermékenyíteni, amelyből később magok és termés fejlődik ki. A növények learatása szabad ég alatti termesztés esetén két periódusban történik: a porzós növényeket nyárutón húzzák ki a földből, a termős növényeket pedig valamivel később, mikor már beértek. A magasságuk szélsőséges végletek között mozog, lehet csupán 30 centiméteres, de elérheti akár a több mint 3 métert is. A növekedési időszakuk is nagyon változatos, a két hónaptól akár a tíz hónapot meghaladó időszakig is terjedhet. A beporzást rendszerint a szél végzi. A porzós növények nem sokkal azután, hogy a beporzás megtörtént elhalnak, a termős növények pedig a hideg beálltáig maradnak életben. 

Az egyes fajták kiemelkedő jegyei 

Cannabis sativa 

Ázsiából, Amerikából és Afrikából származtatható. A földrajzi helyétől függően a megjelenése eltérő lehet, de a fő tulajdonságaiban megegyezik. A Cannabis sativa magasra (2-3 méter) növő, ritkás lombozatú fajta, ágai viszonylag távol helyezkednek el egymástól. Többnyire világoszöld színű. Hosszú beérési ideje és magas termete miatt elterjedt a kültéri termesztésben, számos termék alapanyaga lehet. 

Cannabis indica 

Pakisztánból és Indiából származtatható. Alacsony növésű, sűrű lombozatú, az ágai szorosan helyezkednek el, maga a növény pedig általában kúp, vagy piramis alakú. Többnyire sötét, vagy méregzöld színű. Illata határozottabb, erősebb, mint a sativáé. Rövid beérési ideje és alacsony, tömzsi alakja miatt kedvelt fajta a beltéri termesztők körében. 

Cannabis ruderalis 

Felfedezője szerint ez a fajta Délkelet-Oroszországra jellemző. A Cannabis ruderalis kicsi és csak vékony, ritkás ágai vannak. A virágba borulása független a nappali szakaszok hosszától – nem úgy, mint a másik két fajtánál. 

A három fajta közül a sativa esetében az ipari felhasználása dominál, rostját és magját évezredek óta hasznosítják. Előbbiből – többek között – textilféleségeket és papírt, utóbbiból pedig gyorsan száradó festéket és lakkokat gyártanak. A Cannabis indica növényeiben az előbbi kettő fajtánál jóval nagyobb koncentrációban termelődik pszichoaktív hatóanyag, amely a növény évezredes vallási, gyógyászati és rekreációs használatát alapozta meg.

SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
Bűnügyi Tudományok Tanszék
Quo vadis cannabis?

A cannabis jogi, orvosi, társadalmi vonatkozásainak összefoglaló áttekintése
Írta: ifj. Sipos László
Konzulens: Dr. Kovács Gábor egyetemi docens
© ifj. Sipos László, 2009
A változtatás nélküli másolás és sokszorosítás a szerző külön engedélye nélkül is megengedett.

Vissza

Ezeket olvasta már?

A cannabis szociális hatásai

A cannabis szociális hatásai 
A cannabis ellenében szóló érveléseket gyakran arra alapozzák, hogy a szer -az egyén, tehát a fogyasztó egészségének károsítása mellett – olyan súlyos társadalmi, szociális károkat is okoz, amely szükségessé teszi a szigorú tiltását. E helyütt leginkább a cannabis kapudrog (belépő) szerepéről szoktak említést tenni. A széles körben elterjedt nézet szerint a szer fogyasztása a motiváció teljes elvesztéséhez is vezethet. Néhol felbukkan, hogy a cannabis növeli az agressziót a fogyasztókban, akik – a feltételezések szerint – gyakrabban követnek el közlekedési balesetet. Végezetül ki kell térnünk az abúzus (problémás) használók kezelésének ma elérhető terápiás lehetőségeire...

...

A cannabis botanikája

A cannabis botanikája 
A magyarul kendernek nevezett növényt legelőször 1753-ban az úttörő svéd botanikus, Carolus Linnaeus sorolta be növénytanilag. A növényének akkor a Cannabis sativa (jelentése: „hasznos kender”) nevet adta, és monotipikus fajként határozta meg (azaz olyan fajként, ami egyetlen alfajt alkot faján, illetve a növénytani csoportján belül). Ez utóbbi kategorizálást az idők folyamán többen is megkérdőjelezték. 1785-ben például Jean Baptiste de Lamarc francia biológus Kelet-Indiában egy másik alfajt fedezett fel, aminek a Cannabis indica (magyarul: „indiai kender”, vagy „hasiskender”) nevet adta. A cannabis harmadik alfaját pedig 1924-ben egy orosz botanikus, D. E. Janiscsevszkij nevezte el Cannabis ruderalis-nak. Többféle kategorizálás is elképzelhető, mégis napjaink legelfogadottabb nézete szerint a kender három elkülönülő alfajra osztható, melyek ugyanannak a főfajtának a variációi...

...

...kender és maszlag...

A növény csodatévő hatása által keltett mélységes tiszteletet számos melléknév fejezi ki: „a révület nektára”, „az eksztázis szent füve”, „a halhatatlanság elixíre”, „a megvilágosodás magva”...

shaman.org cikkje alapján

...

A cannabis gyógyászati alkalmazása

A cannabis gyógyászati alkalmazása 
A cannabis körüli viták egyre gyakrabban a gyógyászati felhasználásával kapcsolatban éleződnek ki. A cannabist pártolók azzal érvelnek, hogy a növény sok szenvedő embernek segíthetne, az ellenzői szerint viszont a ma elérhető gyógyszerek is megfelelő enyhülést nyújtanak. A cannabis egyértelműen hatásosnak bizonyul bizonyos betegségek kezelésében. A cannabinoidok néhány esetben önmagukban is, gyakran pedig egy kombinált terápia részeként alkalmazhatóak. A legtöbb betegség esetén valóban vannak más elismert hivatalos gyógyszerek is, azonban ezekre minden beteg másképp reagálhat, másrészt pedig bizonyos gyógyszerekkel kapcsolatban gyorsan tolerancia alakulhat ki, így ezek egy hosszabb távú kezelés alkalmával kevésbé lesznek hatásosak. A cannabis mindkét esetben segítséget nyújthat, mint a kezelés egyik lehetséges alternatívája...

...

A CBD- ről és a terpénekről - a kender reneszánsza

Bár a legtöbb ember nem is tud róla, a természetes vegyületek egy körével, a terpénekkel szinte mindennapi kapcsolatban állunk: ezek a vegyületek adják számos fűszer ízét, vagy éppen a háztartási tisztítószerek illatát. A terpének jelentősége azonban messze túlmutat a hétköznapi alkalmazásokon, sokoldalú szerepet játszanak biológiai folyamatokban is...

...