Az eddigi legnagyobb átfogó kutatást végezték el amerikai kutatók...


A marihuánát már évezredek óta használja az emberiség, az pedig már régóta ismert, hogy a növény kiváló természetes fájdalomcsillapítóként, vagy étvágyfokozóként is használható. Az Egyesült Államokban ma már a tagállamok több mint fele legalizálta az orvosi alkalmazást és több mint tíz tagállam legalizálta, vagy dekriminalizálta a marihuána birtoklását és fogyasztását. Most az amerikai tudományos akadémia, a National Academies of Sciences, Engineering and Medicine tette közzé azt a kutatási anyagot, amely több mint tízezer korábbi tanulmány eredményeit összegezte 337 oldalon. Az elkészült anyag szerzői hangsúlyozták, hogy bár a szabályozás a fenti módon enyhült az USA területén – sőt a tavaly novemberi választásokon további államokban szavazták meg a marihuána legalizálását – a szövetségi drogellenes ügynökség, a DEA továbbra is rendkívül szigorú kategorizálása miatt – a tudományos vizsgálatok rendkívül körülményesek, ami azt eredményezi, hogy kevés igazán megbízható kutatás készült a témában.

A pozitívumok

A kannabisz kiváló fájdalomcsillapító, főleg a krónikus fájdalmak esetében, a marihuánával vagy a növényből kivont kannabinoidokkal kezelt páciensek ugyanis “jelentős fájdalomcsökkenésről számoltak be”. Jelentős mennyiségű bizonyíték támasztja alá azt is, hogy a kannabisz pozitív hatással van az izomgörcsökben, vagy például szklerózis multiplexben szenvedők tüneteit illetően, illetve döntő bizonyíték van rá, hogy az orálisan szedett kannabinoidok hatékonyak a kemoterápián áteső betegek hányingerének csillapításában.

Meglepő észrevételek is szerepelnek a kutatási anyagban, például a szerzők szerint elegendő mennyiségű jó minőségű adat alapján kijelenthető, hogy a kannabisz fogyasztása nem növeli a tüdőrák, illetve a feji és nyaki rákos megbetegedésének rizikóját. Kevésbé egyértelmű, de bizonyítékot találtak arra nézve is, hogy a marihuána fogyasztása gyulladáscsökkentő hatású.

A kockázatok

Természetesen a fűfogyasztásnak nem kizárólag pozitív hatásai vannak. A NAS kutatásából kiderül, hogy a marihuána fogyasztása szívrohamot okozhat azoknál, akiknél korábban szív- és érrendszeri problémát diagnosztizáltak. A terhesség során fogyasztott marihuána pedig az alacsonyabb születési súllyal mutat összefüggést.

A rendszeresen cigaretta formájában marihuánát fogyasztóknál gyakoribb a bronchitisz és egyéb légzőrendszeri problémák megjelenése, arra azonban nem találtak bizonyítékot, hogy a marihuánafogyasztás növelné az asztma vagy a krónikus obstruktív tüdőbetegség kialakulásának esélyét. A rendszeresen nagyobb mennyiséget fogyasztóknál viszont megnőhet a skizofrénia vagy a szorongásos mentális problémák rizikója, azonban a kutatók ez esetben arra is figyelmeztettek, hogy egyelőre nem világos az ok-okozati összefüggés (vagyis elképzelhető, hogy a marihuánafogyasztás azoknál ugrik meg, akik hasonló mentális problémákkal küzdenek).

Bár a kutatók nem találtak egyértelmű összefüggést, amely arra utalna, hogy a marihuána kapudrogként működik, azonban tinédzserek esetében jelezheti a különféle tudatmódosító szerekkel (alkohol, dohány vagy egyéb drogok) kapcsolatos impulzuskontroll-zavar jelenlétét.

Vissza

Ezeket olvasta már?

"Kannabisz, a növényi kaméleon..."

"A Cannabis sativa utolsó harminc évének története egyedülálló a gyógynövények között. Olyan gyógynövényről van szó, amely kétségtelenül markáns farmakológiai hatásokkal rendelkezik..."

...

A WHO megállapításai támogatják a CBD-t

A kannabidiol (CBD) szabályozásában érdekeltek egy második fontos akadályon vannak túl, mivel múlt héten az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése Bécsben pozitív eredménnyel zárult...

...

A cannabis botanikája

A cannabis botanikája 
A magyarul kendernek nevezett növényt legelőször 1753-ban az úttörő svéd botanikus, Carolus Linnaeus sorolta be növénytanilag. A növényének akkor a Cannabis sativa (jelentése: „hasznos kender”) nevet adta, és monotipikus fajként határozta meg (azaz olyan fajként, ami egyetlen alfajt alkot faján, illetve a növénytani csoportján belül). Ez utóbbi kategorizálást az idők folyamán többen is megkérdőjelezték. 1785-ben például Jean Baptiste de Lamarc francia biológus Kelet-Indiában egy másik alfajt fedezett fel, aminek a Cannabis indica (magyarul: „indiai kender”, vagy „hasiskender”) nevet adta. A cannabis harmadik alfaját pedig 1924-ben egy orosz botanikus, D. E. Janiscsevszkij nevezte el Cannabis ruderalis-nak. Többféle kategorizálás is elképzelhető, mégis napjaink legelfogadottabb nézete szerint a kender három elkülönülő alfajra osztható, melyek ugyanannak a főfajtának a variációi...

...

A pihenés fontossága

Az utóbbi időben megváltozott a pihenéshez való hozzáállásunk. A pihenés alulértékeltté vált a mai rohanó, mindig bekapcsolt világban. A pihenés éppoly nélkülözhetetlen a jó élethez és a produktív karrierhez, mint a munka.

A túlterheltség káros az egyéneknek és a szervezeteknek, a megfelelő pihenés nélküli hosszú időszak kiégeti az embereket, és tönkreteszi a vállalatok termelékenységét.

A hosszú távú tanulmányok azt mutatják, hogy a jó alvás egész életen át tartó előnyökkel jár a jobb fizikai egészség, a nagyobb érzelmi stabilitás, az alacsonyabb szintű demencia és az egészségesebb öregedés tekintetében.

...