"...a kannabisz visszafordíthatja az agy öregedését..."
Az elmúlt hetekben a világsajtó címlapsztoriként tárgyalt egy tanulmányt, mely szerint a kannabiszfogyasztás egereknél képes volt visszafordítani az agy öregedését. Hamarosan kezdődhetnek a kísérletek embereken is. A hazai sajtóban visszhang nélkül maradt a téma, pedig a Nature Medicine nevű, igen nagy presztízsű szaklapban megjelent cikk első szerzője, s a téma szellemi atyja egy magyar kutató, Bilkei-Gorzó András, a Bonni Egyetem docense. Boldogkői Zsolt professzor beszélgetett vele.
Boldogkői Zsolt: Együtt kezdtünk dolgozni a Bonni Egyetemen az ezredforduló környékén. Én hazajöttem, te ott maradtál. Úgy tűnik megérte maradni, hiszen egy nagy port felkavaró tudományos eredményt sikerült produkálnod az ún. kannabinoidrendszer és az öregedés kapcsolatáról. A laikusokat az a konklúzió fogta meg leginkább, hogy a marihuána fogyasztás visszafordítja az öregedést. Elsősorban a hipokampuszt, az agy memória- és stresszközpontját vizsgáltátok. El tudnád mondani röviden, milyen eredményeket kaptatok?
Bilkei-Gorzó András: Fiatal és idős egereket kezeltünk 28 napon át alacsony dózisú THC-val, a kannabisz fő hatóanyagával, és vizsgáltuk az állatok tanuló- és emlékezőképességét hetekkel a kezelés befejezése után. Az idős egerek teljesítménye az összes tesztben olyan jelentősen javult, hogy hasonló eredményeket értek el, mint a fiatal állatok – míg a fiatal állatok teljesítménye enyhén romlott ugyanannak a kezelésnek a hatására. Szövettani vizsgálatokkal kimutattuk, hogy a kezelés hatására az agysejtek közötti kapcsolatok száma jelentősen megnőtt az idős állatokban. Ezzel egyidejűleg a gének expressziója is megváltozott: THC-kezelés hatására az idős állatok agyában olyan génkifejeződés-mintázatot találtunk, amely csaknem azonos volt a kontrollként használt fiatal állatok agyában találttal, míg a kezelt fiatal állatok génexpressziója olyan volt, mint a kontroll idősöké. Azt mondhatjuk, hogy a THC-kezelés hatására az idős agyak megfiatalodtak, míg a fiatal agyak megöregedtek.
BZs: Az eredményeket egerek vizsgálatával kaptátok. Biztos, hogy érvényesek a megállapításaitok az emberre is?
BGA: Az öregedés alapvető folyamatai azonosak emberben és az egérben és a THC hatásai is hasonlóak. Jó okunk van feltételezni, hogy a THC-nak hasonló pozitív hatása lesz idős emberek szellemi képességeire. Észak-Rajna-Vesztfália tartománya felismerte az eredményeinkben rejlő lehetőséget és a klinikai vizsgálatokhoz szükséges pénzösszeget – mintegy kétmillió eurót – biztosította. Reméljük, hogy az év végén már sikerül a klinikai kísérleteket indítani idős önkéntesekkel. Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk, hogy hasonló vizsgálatot – a németországi tesztekkel egyidőben – indítsanak Ausztráliában is.
BZs: A kísérletben a memória és a tanulási képesség javulását figyeltétek meg, de a THC és a demencia kapcsolatára nem kaptatok adatokat. Lehet, hogy ez csupán azt jelenti, hogy a marihuánafogyasztás jobb szellemi kondícióban tart öregkorban, de az öregedésre magára hatástalan.
BGA: Az öregedés során az egyed és persze az egyes szerveinek a működőképessége romlik. Ez az agy esetében a szellemi képességek romlásaként jelentkezik. Az a tény, hogy a THC-kezelés idős állatok kognitív képességeit, az idegsejtek kapcsoltságát, a gének kifejeződését a fiatalokra jellemző szintre állítja vissza, nyilvánvalóan azt jelenti, hogy az agy öregedését visszafordítja. Annak eldöntésére, hogy a testi öregedést is befolyásolja-e ez a kezelés, további kísérletek szükségesek.
BZs: Különféle öregedéselméletek ismertek, melyek közül a legismertebben a telomer- és a szabadgyökelméletek. A telomerelmélet szerint az öregedés és maga a halál genetikailag programozott, azáltal, hogy a sejtekben a kromoszómák vége minden osztódás alkalmával rövidül, s ez rontja a sejtfunkciót. A szabadgyökelmélet szerint a mitokondriumok működése reaktív molekulákat eredményez, ami roncsoló hatással van a mitokondriumra, ami így még több szabad gyököt termel, s ez az ördögi kör fokozatosan rontja a sejtfunkciót. A ti elképzeléseitek alternatívát jelentenek az eddigi elméleteknek, vagy beintegrálhatók ezek valamelyikébe?
BGA: Jelenlegi tudásunk szerint az öregedésnek több oka is van, melyeknek súlya az egyes fajokban, de még az egyes szervekben is különböző. Az őssejtek aktivitását jelentősen befolyásolja a telomer rövidülése, ami viszont a nem osztódó idegsejtek számára nem probléma. Ezeknek a hosszú életű idegsejteknek az aktivitását azonban negatívan befolyásolja a szabadgyökök által oxidált, nehezen lebontható és gyakran toxikus molekulák felhalmozódása, ami viszont a gyorsan osztódó őssejteknek nem okoz problémát. A kannabinoid rendszer jelentősen befolyásolja az öregedést okozó folyamatok többségét így az őssejtek osztóképességét, a mitokondriumok működését és a károsodott fehérjék lebontását is. Kutatások bizonyítják, hogy a kannabinoid rendszer működése csökken időskorban és így a kannabinoidok öregedésellenes hatása is egyre kisebb. THC-kezeléssel vissza lehet állítani a kannabinoidrendszer eredeti védőfunkcióját és így a már ismert öregedési folyamatokat visszafordítani.
BZs: A marihuánafogyasztás legalizálása a fejlett világ egyik kurrens problémája. Egyre több országban és amerikai államban döntenek a legalizálása mellett. Véleményed szerint az eredményeitek segítik a támogató álláspontot?
BGA: Külön kell választani a kannabisz élvezeti szerként és gyógyszerként való használatát. Az ópium például erős kábítószer, de ezzel együtt fontos, vényköteles fájdalomcsillapító gyógyszer. Ettől függetlenül a köztudatban a kannabiszfogyasztás valósan létező negatív hatásait hangsúlyozzák. A mi kutatásaink azt mutatják, hogy egészséges idősekre – hangsúlyozottan csak az idősekre – a kannabisz pozitív hatással van.
BZs: Egyes tanulmányok szerint a marihuána kedvezőtlen hatással van az agyfejlődésre, más tanulmányok szerint a memóriát is rontja. Viszont a tudományos konszenzus szerint ez a szer már nem számít kapudrognak. Mi erről a véleményed?
BGA: Tipikusan fiatalok fogyasztanak drogokat és tény, hogy a kannabiszfogyasztás serdülőkorban megnöveli a pszichózisok kialakulásának a kockázatát. Fiatalokban – mint ahogy a mi eredményeink szerint a fiatal állatokban is – a kannabisz rontja az agy teljesítményét. Hozzá kell tenni azonban, hogy ugyanakkor a kannabisz csökkenti a szorongást, a fájdalomérzetet, az epilepsziás rohamok gyakoriságát, növeli az étvágyat, ami több betegség esetében fontos terápiás szerré teszi. Talán kevesen tudják, de a függőségre hajlamosító hatása sokkal kisebb, mint a legálisan kapható alkoholé vagy a nikotiné. Annak az eldöntéséhez, hogyan szabályozzák a kannabiszfogyasztást, tekintetbe kell venni mind a pozitív, mind a negatív hatásait.
BZs: A fiatalokat és az öregeket érintő különbség a THC hatásában azzal függ össze, hogy a kannabinoidrendszer a korral változik?
BGA: Igen, ez a rendszer serdülőkorban működik maximálisan, aztán csökken az aktivitása.
Az interjút jegyző Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára.
Vissza
